75 éve halt meg Sir Arthur Conan Doyle

(MTI) - Edinburghban született 1859. május 22-én. Részeges apja miatt nyomasztó és szegény gyermekkora volt. Tanulmányait hazájában és Németországban folytatta, 1881-ben vette át orvosi diplomáját az Edinburghi Egyetemen. 1882-től 1890-ig orvosi praxist folytatott a dél-angliai Southsea-ban.

Kevés munkája lévén, időtöltésből, pácienseire várakozva, írásra adta a fejét. 1887-ben jelent meg első detektívregénye, a Bíborvörös dolgozószoba, amelyért az ismeretlen szerző 25 fontot kapott. (A könyvritkaságért ma árveréseken 25 ezer fontot is kifizetnek.) Ebben a regényben jelent meg először Sherlock Holmes, a mesterdetektív, az éles megfigyelőképesség és a logikus következtetés megtestesítője, valamint segítőtársa és krónikása, a lassú észjárású, jámbor Watson doktor, továbbá ősellensége, Moriarty professzor. A korábbi misztikus rémtörténetek után a bűnügyek feltárásában először jelentkezett a logika, az oknyomozás és az értékelés.

A Holmes-történeteket 1891-től adta ki rendszeresen a Strand Magazine, később kötetben is megjelentek. A Holmes-Watson páros olyan népszerű lett, hogy Doyle-nak negyven éven keresztül írnia kellett a kalandjaikat megörökítő, rejtvényszerű detektívsztorikat, amelyeknek hús-vér figuráit valódi írói eszközökkel, sajátos, fanyar humorral teremtette meg. Egymás után megjelenő köteteivel - Sherlock Holmes kalandjai (1893), Sherlock Holmes emlékiratai (1894), A sátán kutyája (1902), Sherlock Holmes visszatér (1905) - iskolát teremtett. A zseniálisan különc, legendás mesterdetektív - jellegzetes, kockás vadászsapkájában, vagy földig érő házikabátjában - valamennyi későbbi nyomozófigura őstípusának tekinthető. Vonásait az író Joseph Bellről, egykori, éles logikájáról híres, tudós sebésztanáráról mintázta.

Írásainak stílusában, hangulatában, alakjainak jellemzésében Doyle a műfaj fölé emelkedett, noha ő maga nem tartotta irodalmi értékűnek detektívregényeit. Amennyire rajongtak hőséért az olvasók, annyira ki nem állhatta ő maga. 1923-ban azt mondta: "Ha Holmes nem lenne, egész más szerepem lehetne az irodalomban." Teremtményét okolta azért, hogy az áhított irodalmi sikerek elmaradtak. Amikor 1893-ban a detektív halálát lelte a dr. Moriartyval folytatott küzdelemben, akkora volt az olvasói felháborodás, hogy kénytelen volt feltámasztani, és tovább írni a történeteket. És persze azért is, mert egy amerikai kiadó hatalmas készpénzelőleget ígért.

Világhírnevét ugyan detektívregényeinek köszönheti, de egyéb műfajokkal is próbálkozott: színdarabokat, történelmi regényeket, katonadalokat írt. Részt vett az angol-búr háborúban, ezután írta A dél-afrikai háború című művét, amelyben az angol gyarmati uralom mellett foglalt állást. A háborúban teljesített katonaorvosi és egyéb szolgálataiért 1902-ben lovaggá ütötték.

Magánélete nem volt kiegyensúlyozott, sikertelen házasságából három gyermeke született. Felesége tüdőbetegségben halt meg, egyik fia pedig az I. világháborúban esett el. Ettől kezdve Doyle a szellemekkel kereste a kapcsolatot: a spiritizmus meggyőződéses hívévé vált. A sussexi Crowborough-ban halt meg 1930. július 7-én.

Sherlock Holmes ugyan 1927-ben visszavonult vidéki otthonába és méhészkedni kezdett, londoni címére a mai napig hetente kétszáz levél érkezik. A világon mindenütt ismert Baker Street 221/b. a valóságban nem létezik, csak 221. szám van. Ez az Abbey National Bank címe, és a pénzintézmény minden egyes küldeményre nagyon udvariasan válaszol. A banktól nem túl messze a Baker Street 239. alatt van a Sherlock Holmes Múzeum, amelynek kapuja felett évek óta ott van a 221/b szám is.

A Holmes-kultuszt több európai csoport, valamint Londonban a Sherlock Holmes Társaság, New Yorkban a Baker Street-i Szabadcsapatok ápolja. Személye ma is töretlenül népszerű, működéséről filmeket, színdarabokat, sorozatokat készítenek. 1997-ben a párizsi Louvre-ban várta Sherlock Holmes emlékkiállítás a látogatókat. A híres mesterdetektív Magyarországon is rendkívül népszerű, 1900-tól füzetes formában szinte minden története megjelent. (Panoráma)