Elle irodalmi?díjat kapott dokumentarista kategóriában Mészáros Tibor: ?Köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam...? ? Képek és tények Márai Sándor életéről című könyv, amelyet a Helikon Kiadó jelentett meg. A szerző az Elle irodalmi kávéház vendége lesz augusztus 15-én este 19 órakor az Alexandra Könyvesházban.
A könyvről Mézes Gergely ezt írta a magyar Hírlapban:
?Általában a rejtélyekről gondos kutatómunka után kiderül, valójában nem többek tények puszta egymásutánjánál. A Márai-életmű világsikere - és a hazai recepció óvatos távolságtartása - igazi rejtély, és ezen a Köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam című, a költészet napjára megjelentetett képeskönyv sem változtat: hiába trappol végig a szerkesztő-szerző, Mészáros Tibor és a gyanútlan olvasó a teljes életúton, a titok megmarad. Még mindig nem tudjuk, hogy minek köszönhetjük Márai Sándor különös reneszánszát.
Sokféleképpen lehetett volna kezdeni a könyvet, az író azonban a legfantáziátlanabb megoldást választotta, a kronológiát: "Márai Sándor 1800. április 11-én született Kassán" - olvasható a nyitó mondatban. Persze ezen a csalódáson hamar túltettem magam, mint ahogy azon is, hogy a könyvben található képek sem okoznak sok izgalmat: portrék, város- és életképek, Márai öregen, fiatalon, asztal mögött, tengerparton, írótársak között, családfával, de jellemzően inkább egyedül. Nehezebb megemészteni, ahogyan a képek a szöveghez illeszkednek: ha a fővárosi tanulóévek kerülnek szóba, megjelenik a pesti látkép (igaz, valószínűleg már az ötvenes évekből, hiszen a közgazdasági egyetemen egy hatalmas vörös csillag látható), ha a Pesti Hírlap a téma, előkerül elődjének, Kosztolányi Dezsőnek a portréja és így tovább. A laza kapcsolatot csak néha szakítja meg egy-egy könyv címlapja, helyszíni pillanatkép.
A Márai-rajongóknak nyilván fontosak lehetnek a hagyatékból előkerült, sokszor életlen, rosszul komponált felvételek, képes albumnak azonban ez a könyv meglehetősen vérszegény. A szövegtest, lehet bármilyen adatgazdag, Mészáros Tibor érezhetően több műfaj között egyensúlyozik: az anekdotákhoz kissé esetlenül csatlakoznak az iskolaidolgozat-ízű könyvismertetők. "Szindbád hazamegy című stílusremeklése örök mesterének, Krúdy Gyulának állít emléket a legmélyebb beleérzéssel" - írja Mészáros Tibor, majd esszenciális megállapítását megpróbálja rövid tartalmi ismertetővel is kiegészíteni. Az így összeálló szöveg azonban nemcsak a Márait értő és olvasó közönségnek okozhat súlyos hiányérzetet, de ilyet olvasván valószínűleg az életművel még csak most ismerkedők is zavartan hümmögni kezdenek.
A legizgalmasabb részek a könyv végén találhatók. A siker - félreértés című fejezetben Mészáros arra keresi a választ, hogy vajon minek köszönhető Márai világsikere. Végigköveti az egyes regények külföldi megjelenését, a könyvek utóéletét, és arra a következtetésre jut, hogy az olvasók főként egy nosztalgikus igénnyel felidézett és eszményített kor értékrendjét fedezték fel maguknak a globalizációval járó kiüresedéssel, dekadenciával szemben. Ezt azonban stílusában és nyelvi kifejezőerejében sem tudja ez a könyv nyújtani, így aki Márai életét, írói műhelyét szeretné megismerni, forduljon inkább a naplókhoz. A Helikon szerencsére azt is újra kiadja.?
A Helikon Kiadó honlapja
