"Sár és Gyűlölet van az alján minden csillogó, nagy szerelemnek" írta Radnóti Miklós az 1927-es szerelmi ciklusának egy versében. Vajon mi ihlette arra az ekkor 18 éves fiatalembert, hogy ilyen kiérlelt, erőteljes gondolatokat vessen papírra a szerelemről?
A Magyar Televízió Radnóti 100 éve című sorozatának második epizódja a költő korai szerelmeit tárgyalja, az 1920-as évek második felét. Azt a korszakot, mikor a lírikusi ambíciókat dédelgető, de még kamaszkorú Radnóti Miklós gyámja, Grósz Dezső kívánságára kereskedelmi érettségit tett a csehországi Reichenberg (ma Liberec) textilipari szakiskolájában. Ezekben az években születettek Radnóti korai szerelmes és erotikus költeményei is. A csak kéziratban fennmaradt Die Liebe kommt und geht! ciklus versei azonban nem élete nagy szerelméhez, az ekkor még szinte gyereklány Gyarmati Fannihoz szólnak.
A beteljesült szerelmet hirdető sorok ihletőjéről sokáig az irodalomtörténet is szemérmesen hallgatott. A cseh szál legfeljebb úgy vált Radnóti kapcsán beszédtémává, hogy a szocializmus szellemének megfelelően, dolgos munkásként ábrázolták a Reichenbergben megismert, rejtélyes gépírónőt, Tinit.
De lehet-e egyszerre két nőhöz szerelmes verset írni? Szálinger Balázs és Szabó T. Anna költők, a műsor vendégei szerint igen: versben büntetlenül lehet akár öt-hat szerelme is az embernek. Az már egy másik kérdés, hogyan fogadta Radnóti "első asszonyáról" szóló, postafordultával hazaküldött, keresetlenül őszinte sorait az akkor már egy éve ostromlott kamaszlány, Fanni. Milyennek ismerték a kortársak Radnótit? Hogyan találkozott későbbi feleségével? S hogyan vészelte át kapcsolatuk ezt az időszakot?
A meghívott költők, irodalmárok mellett a verseket előadó művészek keresik a válaszokat. Kiderül, miért remeg Stohl András gyomra, ha szavalni kell, s miért nem hisz a beteljesületlen szerelemben. Kováts Adéltól Radnóti legismertebb szerelmes sorait, Fenyő Iván előadásában a Tini-szerelem egyik legerotikusabb versét, Szávai Viktória tolmácsolásában pedig szakításuk történetét ismerhetik meg a nézők. És kiderül az is, milyen érzések fűzik Radnóti költészetéhez Rúzsa Magdit.
