(MTI) - Kőbányai János újságíró Jeruzsálemben úgy választotta ki nyolc interjúalanyát, hogy a beszélgetésekből átfogó képet kaphasson az olvasó Izrael utóbbi egy évtizedes történelméről, irodalmi és művészeti életéről - mondta el a kiadó és az azonos nevű folyóirat főszerkesztője.
Az interjúk alanyai: Slomo Avineri társadalomtudós, Aharon Appelfeld író, akinek fő témája a holokauszt, Sidra DeKohen Ezrahi irodalomtörténész, A.B. Jehosua író, André Hajdú muzsikus, Itámár Jáoz-Keszt költő, Biblia-tudós, a magyar költők elismert fordítója, Mira Zakai énekesnő, zenetörténész professzor és Menasse Kadismann szobrász és festőművész.
Kőbányai János szerint Izraelnek meglehetősen sok a gondja, de a kulturális élet pezsgő, a filmművészetük nagyon jó, jó történeteik vannak, szinte évente van Oscar-díjra jelölt alkotásuk. Öt-hat éve a 7,5 milliós Izraelben 50-60 ezer példány is elkelt egy jó regényből, ez a szám viszont erősen csökkent, manapság csak 20 ezer darab fogy egy könyvből - tette hozzá.
Mira Zakaitól - aki Patai Józsefnek, a Múlt és Jövő folyóirat (1911) egykori alapítójának az unokája - például azt tudhatja meg a magyar olvasó, hogy azért van opera Izraelben, mert nagyrészt az orosz bevándorlók alkotják az operaház közönségét.
André Hajdú zeneszerző, Kodály Zoltán tanítványa a zenén keresztül éri el a fiatalokat. Bartók és Kodály módszere szerint a kelet-európai haszid zenét, amelynek dallamvilága lengyel, orosz, magyar, cigány, román, bukovinai eredetű, átalakítja, s vallásos és nem vallásos, főleg nagyvárosi fiatallal együtt zenél.
Slomo Avineri politológus professzor a 2000-ben kirobbant második palesztin felkelés, az intifáda után egy évvel adott interjút és kifejtette, hogy az Arafat által fölrúgott Camp David-i tárgyalások után a közeljövőben nem lát esélyt a történelmi kompromisszumra, holott csak a kölcsönös kompromisszumok útján valósulhat meg a béke.
A.B. Jehosua íróval - akinek A személyzetis küldetés című regénye 2005-ben jelent meg magyarul - akkor beszélgetett, amikor Izrael egyoldalúan kivonult a Gázai övezetből, amikor másfél millió palesztin közül kihoztak nyolcezer zsidó telepest. Ezt az akciót sikeres és fontos lépésnek tartja. Az író szerint Izrael jelenlegi fő feladata a telepesek előrenyomulásának megakadályozása Ciszjordániában, Kelet-Jeruzsálemben. Az író naponta imádkozik Obama amerikai elnök egészségéért, hogy meg tudja fékezni a zsidó fanatikusokat a telepek bővítésében.
Kőbányai János beszélt Avigdor Hameiri A nagy őrület című könyvéről, amely ugyancsak a könyvfesztiválra jelent meg az 1931-es pozsonyi kiadás alapján, és amely az első magyar bestseller az első világháború osztrák-magyar hadseregéről. Hameiri - aki Ady Endre és Karinthy Frigyes barátja volt - a modern héber irodalom egyik megalapítója Kova Albert néven született és 1921-ben érkezett Jeruzsálembe, miután a Monarchia hadseregének tisztjeként harcolt az északi fronton. Orosz fogságba esett, majd szabadulása után Odesszában szállt hajóra Haifa felé.
A Múlt és Jövő folyóirat könyvfesztiválra megjelent legújabb számában olvasható Hameiri két most fölbukkant önéletrajz-részlete, Kosztolányi Dezső a Balfour nyilatkozatról (1917) írt Zsidó köztársaság című cikke, amelyben az író elemzi a britek javaslatát nemzeti haza megteremtésére a zsidóknak Palesztina területén. Izrael 62 éves, Herzl Tivadar, a zsidó állam megálmodója pedig 150 éve született, ezekkel a témákkal is foglalkozik a periodika - jegyezte meg a főszerkesztő.
