 |
Peer Krisztián / Hill Ferenc:
Egyfelől a vagina sem tabu - bár én inkább a punci szót használnám. A Vaginamonológok lényegesen régebbi könyv, ezt se feledjük. Alapvető különbség, hogy ott előbb volt a színdarab, amelyből mozgalom lett, csak aztán jött a könyv, mint ennek az egésznek a dokumentuma. A szexualitást tabusítják- gondoljunk csak arra, hogy az ORTT milyen sebességgel csap le csupán csak arra, ha lankadt farok megjelenik főműsoridőben Ez a fajta cenzúra szépen jelzi a ködösítést a szex körül. Lehet azt mondani, hogy ez nem akkora baj, hiszen ezt nevezik kultúrának, másfelől pedig mégse baj, ha mindez valamilyen szinten puhítva van, vagy máshogy van körüljárva. Alapvetően a nemiségről, vagy konkrétabban a férfi nemi szervről való beszéd azt a csapdát mindig magába rejti, hogy szemérmesség és az abból következő lódítás vagy elhallgatás benne legyen. Sokkal gyakrabban halljuk azt valakitől, hogy X-et vagy Y-t iszonyatosan levarrta, hatszor egy éjszaka, de arról kevesebb szó esik, hogy mi van azzal, akit nem sikerült. Vagy hogy az onanizálás is bizonyos szempontból tabu. Nézzünk például egy börtönt, ahol kényszerű szexualitás működik. Számomra logikusabb lenne az, hogy az önkielégítéshez folyamodnak, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy bejön a börtönhomoszexualitás, ami mégiscsak arról szól, hogy valamilyen módon a maszturbálás sokkal súlyosabb tabu a homoszexualitásnál. Lehet gondolkodni persze, hogy ez miért van, és ez még csak az egyik probléma a sok elhallgatott közül. Mondogatják, hogy a szexuális forradalom befejeződött, de ez szerintem baromság. Nyilván elindulhatott, de ezek a gátlások mélyebben kódoltak mind az egyénben, mind a társadalomban, így ennek megfelelően nem hinném, hogy vége lett, ennyi idő alatt nem zajlik le egy forradalom. A magam szerény eszközeivel a lezáráshoz szeretnék hozzájárulni. Másfelől van egy sor olyan dolog a könyvben, amiről végképp nem beszélünk. Például szerepel egy fiú, aki a here-visszérsérvéről vall, a szexualitás függvényében. Elég sokszor tapogattam eztán a heréimet, hátha nálam is fellépett a betegség. Ülő foglalkozású emberekre csap le, a herében elnyúlik, betömörödik, külsőre egy tyúkbőrszerű duzzanat. Eddig azt sem tudtam, hogyan műtik a herét. De érdekes megismerni a körülmetélt fiúk #8220;kalandjait" is, a gúnyolódásokat, azt, hogy általános iskolában azzal vádolják, hogy nekik nincs péniszük. Azt szeretném, ha az lenne a könyv szlogenje, hogy #8220;A jó az jó", mert azt vettem észre a szerkesztés fázisában, hogy arról van a legkevesebb szó e könyvben, ami működteti a szexualitást, tehát hogy az egy jó dolog. Egy ilyen interjúhelyzetben mindenki a titkait akarja elmondani, ezek meg éppenséggel nem a legjobb dolgok. Valahogy én lépre is mentem, vártam az extrém eseteket, arról nagyon kevés szó esett, szinte a legkevesebb, mitől jó a szex, és ha rossz, mitől az. Mindegy, vittek ebben a beszélgetőpartnerek, és végül is elhangzik az az alapmondat, hogy #8220;A szex olyan, mint a pizza. Ha jó, akkor nagyon jó, ha nem jó, akkor is jó.". |
