 |
Ha a Wilde-dialógus a l'art pour l'art-ot hirdeti mindenekfelett, akkor az És specifikumát éppen a névben szereplő kötőszó adja meg. Ami azért még korántsem jelenti a kettő feltétel nélküli egymásba csúszását.
2.
Viktor kontra Péter. A magyar politika mint duellum, két párbajsegéddel (MDF-SZDSZ). Az ifjonti harcos demokrata, aki a tömeg hangját felerősítve igyekszik vissza hajdani trónjára. Ha gyűlésekkel nem lehet visszafordítani a "forradalom" menetét, akkor stabil szervezeteket kell létrehozni, egy olyan biztos hátországot, amely majd 2004-ben visszaemelheti a lecsúszott főt. Ha a sok nem elég, akkor nem egyenként kell tagot gyűjteni, hanem sokat és sokszor, minél több pátosszal, érzelmi discours-ral, népnemzeti szimbólumokkal megspékelve a "mozgalmat". Józan fejjel nézve az utóbbi félév politikai fejleményeit, az ember azt gondolná, ennyi félresiklott jobboldaliság, bilimártogatás satöbbi után a FIDESZ-tábor csak a fogyatkozásnak lehet kitéve. Azonban itt van az idő mint stratégiai tényező, melyre Lakner Zoltán hívja fel a figyelmet: ha a hőbörgés el is riasztotta a szavazók konzervatívabb részét, ugyanez olybá fellelkesített egy másik csoportot, hogy a harci éthosz bízvást kitarthat több évig is. Négy év pedig lehetővé teheti az ifjoncok számára, hogy tuti szavazóréteget építsenek ki, és csak nem sokkal a választások előtt indítsák a "külsősök" hódításának hadjáratát. Ami elhozhatja majdan a győzelmet, ugye. És így már nem is olyan vicces a polgári körök alakulása.
3.
György Péter a Big Brother kulturális szövegelődjeinek, toposzainak ered utána. Nem meglepő, hogy a meglehetőst rövid lista, amelyben azért Rousseau és a pornó is helyet kapott, végül is csak arra a kontextusra tud hivatkozni, amelyből a BB-t értelmezni lehet, de amelyről a BB maga nem vesz tudomást (vicces továbbá, hogy a Bébé nekem elsősorban az Iskola a határont jelenti, lám-lám, gazdagodik a jelentéstartalom). A legszembetűnőbb megfeledkezés természetesen az 1984, mely utópia a rendszerváltás előtt még a lehető legmélyebb paranoid struktúrákat hívta elő, a "nem vagyok idegbeteg, engem tényleg figyelnek" frászait. A BB a Nagy Testvér mindenütt jelenlévő diktátor-figuráját kiiktatva a regényből csak a médiumot, a megfigyelés eszközét tartja meg, ráadásul mindezt emberközeliként, pozitív töltetként kísérli meg eladni. Olyképpen magyarázza ezt a pozitívumot, hogy nem téged figyelnek, hanem te figyelsz, mi több, nálad van a hatalomnak az ő illúziója, szavazzál bátran. És, hát igen, nem kifejezetten értelmiségi hősöket tálal. Az, hogy három hónapra egy könyvet vihetsz be, még csak-csak (ismerős téma a gyerekkorból: ha lakatlan szigetre indulnál, mi lenne az az egyetlen könyv, ami becsomagolsz?), a könyvtől függ, bár mi az az olvasnivaló, amivel tizenkét hetet kihúzol, de hogy írni sem lehet, se naplót, se eposzt, hát. Éljél, ha tudsz, mindettől függetlenül.
4.
Darvasi nem igazolta vissza azon tippemet, hogy lefelé haladó prímszámokban fogja sorakoztatni a "szerelmes regény"-ciklust. |
