2006. január 4-én, szerdán 18 órakor a MU Színház Galériájában mutatják be Nyilas Atilla Item című verskötetét (Parnasszus Könyvek). A kötetet Bodrogi Csongor ismerteti. A költővel a beszélgetést Dukay Nagy Ádámvezeti. Közreműködik k.kabai lóránt.
A könyv fülszövege: ?Lehet-e egyszerre többféle világban élni? Lehet-e egyetlen emberben millió ellentétre lelni? Lehet-e megalázkodni a teljes kiszolgáltatottságig, és gőgösen felülkerülni minden emberi megnyilvánuláson? Nyilas Atilla megtalál ehhez egy elbeszélői módot, mutatványként átveszi és átépíti Dosztojevszkij szövegeit. Átalakul a lehető legkisebbig, hogy méltóan szólhasson a legnagyobbhoz. Aki őt magát teremtőjeként fogadja magába. Versei átmenetet jelentenek kultúrák és életmódok, személyes sorsok és történelmi meghatározottságok között. A szövegalkotás jelenidejében. Ha olvasom: végig izgulok, hogy a sorok között feszengő lény emberként boldogan tekinthessen fel Istenére. Ha jól olvasom: néha sikerül is ezt a boldogságot tetten érnie.? (Kabdebó Lóránt)
Nyilas Atilla kötetei:
Részesülés (1997)
Holtjáték (2001)
De én (2003)
A látó (2004)
Item (2005)
Ráolvasások könyve (2005)
Kedvcsinálóként két, eddig publikálatlan verset közlünk a költőtől:
Megkövetés
(Barátja levele leányának)
Kedves Hermina, ? egy szó, mint száz,
magán- és közéleti akadályoztatásaim miatt
elmulasztottam a keresztelődet.
Tudsz-e babaként egy őszinte bocsánat-
kérést úrinőként fogadni?
Vártalak, csak a döntő pillanatban
el kellett hagynom a terepet.
Velem az életmódom miatt
gyakran megesik az ilyesmi,
de Veled remélem utoljára történik
hasonló a férfiakkal kapcsolatban
(a következőnek ne bocsáss meg? nem érdemli).
Ne vedd tolakodásnak, de szeretnék mielőbb
egy randevút megbeszélni Veled.
Szigorú erkölcsökkel kerülök szembe,
tudom jól. Már ami a szüleidet illeti.
De mit tegyek, harcos típus vagyok.
(Így utólag) vállalom szégyenteljes viselkedésemet
(párbajozom majd a vőlegényeddel hetvenévesen
és becsületből vaktöltényt használok,
vagy sokévi nyugdíjam áldozom
a kezdettől reménytelen kártyacsatára,
illetve egyszínű golyókkal oroszrulettezem),
csak Te ne haragudj rám.
Remélhetek?
Szabadkai önképzőkör
Ha együtt maradtunk volna,
egyikünk már nem élne,
egyikünk vagy egyikünk se.
Ha együtt maradtunk volna,
Csáth Géza lettem volna,
te pedig Jónás Olga.
Mert kívántam én a te pusztulásodat,
az vonzott benned mindenekfölött,
hogy velem a sorsod: pusztulás.
És kívántad te az én pusztulásomat,
azt istenítetted bennem,
hogy életem halálra szánt.
(Ahogyan akkoriban írtam:
a halál angyala nem nyugszik bele,
hogy az életet kelljen szolgálnia.)
Nem maradtunk együtt,
de lehet, hogy nem él már így se
egyikünk, vagy egyikünk se.
(A Mu Színház címe: Bp., XI., Körösy József utca 17.)
Nyilas Attila honlapja ITT.
