Paplankalandok a chat-szobákban

Irodalom

(MTI) - A vörös Cirmit megsimogatják - ezzel az ígéretes fejezetcímmel kezdődik a kis kötet, amelyből kiderül, hogy az emberek (mármint az internetes korosztály tagjai) sokkal kedvesebbek, beszédesebbek és szerelmesebbek a virtuális világban, mint a valóságban. Érzelmektől telített, bókoló és merész mondatok íródnak le, ami manapság nem jellemző a fiatalabb korosztály "élő" párbeszédére.

 
Az is kiviláglik, hogy mennyire mást gondolnak és írnak az ismerkedni vágyó férfiak és nők, ha nem beszélni kell. Még azok is, akik semmi pénzért sem ejtenének ki olyan bókokat a szájukon, mint "Úgy megsimogatnám a hajadat, selymes lehet, mint a Balaton vize".
 
Bár az Atlantic Press által gondozott könyvet nem dokumentumregénynek szánta az újságíró szerző, érződik, hogy ezeknek a leírt komputeres chateléseknek, párbeszédeknek a jó része valóban ott villódzott a képernyőn - pontosan addig, amíg nem törölték őket.
 
A könyv viszont megőrzi a beszélgetéseket, tipikusan azokat, amelyeket az e-mailek írói egy kattintással általában kitörölnek az életükből, mert félnek, hogy illetéktelen személy is elolvassa őket. Talán maguk is szégyellik a chat-csatákat, és korántsem erotikus tartalmuk, hanem inkább érzelmi kinyílásuk tetten érése miatt.
 
Iván Kati könyve félig rokon a szingli könyvekkel, hiszen középpontjában a nők párkeresése áll. Kíméletlen a férfiakkal, pontosan láttatja a mai férfitípusokat, de nincs híján az önkritikus, a nőket is reálisan bemutató részleteknek sem.