Pszeudo Pauer (Műcsarnok)

Irodalom

   
   Pszeudo
   
   A Műcsarnok (Budapest XIV. Hősök tere) Pauer retrospektív kiállításának keretében újjászületik a nagyatádi legendás Pszeudo Színpad.
   Július 28-tól augusztus 25-ig minden csütörtökön este hattól kezdődnek a programok. A három részre osztott különleges színpadon művészeti életünk olyan kiválóságai lépnek fel, akikkel Pauer Gyula együtt dolgozott. Az eseményt többszörösen dokumentálják a helyszínen, a látogatók gazdag élménnyel és trófeákkal távozhatnak.
   
   Július 28.-án, csütörtökön 18 órától Pszeudo az Eat art jegyében.
   Az aktori rész előadói: Tarr Béla, Koltai Róbert, Pogány Judit.Vető János érdekes performance-ot ad elő
   Foszlányok, avagy benyalt PSZEUDO zene 12 hangra
   címmel.
   Közreműködők Magyar Péter dobok, Molnár Gábor bass.
   Ezt Kemény György Enni vagy... című performance-a követi, majd az eseményt Ruttkai Bori és zenekara zárja; Kovácsné Gyapjas Betonka állatszámokat ad elő (mint a mókus) című zenés őrülettel.
   Didaktőr: Pauer Gyula, az írógépnél: Paksi Endre Lehel.
   
   Augusztus 4-én Bereményi Géza, Vig Mihály és a Balaton szerepel, valamint Szirtes András vetítéssel egybekötött performanszát lehet megtekinteni.
   Az előadások előtt, négy órától mindig van kapcsolódó filmvetítés.
   Július 28-án Koltai Róbert Sose halunk meg, augusztus 4-én Bereményi Géza Eldorádó című filmje látható.
   Az estek pszeudo háziasszonya Karafiáth Orsolya, a belépés ingyenes.
   
   *****
   
   A 2005-ös nyári kiállítási évad egyik kiemelkedő eseményének ígérkezik Pauer Gyula tárlata, melynek során a művész a Műcsarnok összes termében állítja ki életműve reprezentatív, átfogó válogatását. A zavarba ejtő munkák már szerepeltek New Yorktól Sydnie-ig a világ számos országában. Pauer a magyar képzőművészet meghatározó, kivételes alakja. Szobrászként, performerként, díszlet-, jelmez- és látványtervezőként egyaránt nemzetközi szintű, kiemelkedő munkásság az övé, számos köztéri alkotása az emlékműszobrászat megújítását jelenti. Legismertebb szobrai: "1956-os sortűz áldozatainak emlékműve" (Mosonmagyaróvár), "1848-as Forradalom és Szabadságharc emlékműve" (Bp., XVIII.ker), "Szöuli torzó" (Olimpiai park, Szöul), "Paksi sakkemlékmű", "Ebensee-be elhurcolt magyar áldozatok emlékműve", "II. Világháborús magyar honvéd emlékmű" (Mosonmagyaróvár), "Cipők a dunaparton - Holocaust emlékmű" (Budapest), "Torinói lepel szobra" (Vatikán), "Maya", "Magyarország szépe 1985", stb. A 63 éves szobrászakadémikus legmaradandóbb művészi teljesítménye sajátos PSZEUDO művészetének kialakítása. Az elmúlt rendszerben számos munkája váltott ki óriási érdeklődést, botrányt vagy a hatalom arroganciáját, mely arroganciát számos esetben a művek kíméletlen elpusztítása követett. Így járt a "Villányi pszeudo relief", "A híres nagyatádi pszeudo fa", és a nagyatádi "Tüntetőtábla-erdő" 131 tölgyfa táblája is. Ezek a művek már csak dokumentációban, illetve a kiállításra készülő rekonstrukciók formájában ismerhetők meg. Színházi munkásságában a magyar színháztörténet olyan korszakos előadásainak volt díszlet- és jelmeztervezője, mint a kaposvári színház 70-es évekbeli időszaka, ahová Zsámbéki Gábor, Ascher Tamás, Gothár Péter előadásaira az egész országból érkezett a közönség. A Nemzeti Színházban és a Katona József Színházban szintén velük állított színpadra kiemelkedő művészi színvonalú darabokat (Éjjeli menedékhely, Manó, stb.). Film-látványtervezőként többször elnyerve a kritikusok díját, Bereményi Géza Cesar díjas Eldorádójának, a Hídembernek, Tarr Béla Őszi almanachjának, a Kárhozatnak, a világhírű Sátántangónak volt vizuális tervezője. Hozzá fűződik, számos olyan sikeres film megalkotása is, mint Gödrös Frigyes Glamour-ja, Koltai Róbert Sose halunk meg-je, Fehér György Szenvedélye, stb. A Műcsarnoki kiállítás ennek az egészen különös és egyedi művészeti pályának reprezentatív bemutatására vállalkozik, interdiszciplináris, multimediális módon, vetítésekkel, eseményekkel, rendezvényekkel, kapcsolódó programokkal, ahol jelentős előadóművészek részvételével kínál Pauer Gyula non-stop színpadi és filmes programot. A Pauer Gyula egész munkásságára jellemző zavarba ejtés és humor a mostani kiállítást is illuzionista elemekkel tűzdeli tele, sorozatos meglepéseket okozva a látogatóknak. A művész munkásságáért 2005 március 15-én Kossuth díjat vehetett át.