 |
(MTI) - A világ számos hangversenytermében több mint ezer koncerttel emlékeztek idén a XX. század egyik legjelentősebb francia zeneszerzőjére. Hazájában a legnagyobb figyelmet egykori tanítványa, Pierre-Laurent Aimard zongoraművész estje kapta.
Párizs egyik legjelentősebb és legszebb hangversenytermének, a XX. század elején épült szecessziós Théatre des Champs-Élysées-nek a színpadán a zongoraművész mestere egyik legismertebb remekművét, a sziléziai hadifogságban 1941-ben született Kvartett az idők végezetére című darabját egy szintén a fogság állapotáról szóló XX. századi világirodalmi mű, Kertész Imre Sorstalanság című regényével kívánta párhuzamba állítani, így kezdeményezve párbeszédet a haláltáborokat túléltek; irodalom és zene; keresztények és zsidók között.
A világhírű zongoraművész szerint Messiaenban és Kertészben az a közös, hogy mindkettőjük művészetének kiindulópontját a fogság élménye jelenti, s mindketten hasonló hangvétellel; nyugodtan, szenvtelenül, indulatmentesen és bosszúvágy nélkül idézik fel, mit éltek át. A távolságtartás központi helyet kap művészetükben: Kertésznél az elbeszélés egyszerűségének és a narrátor szenvtelenségének formájában, Messiaennál pedig úgy, hogy a havas, hideg, monoton, táj színes, fényekkel és játékkal teli zenei ritmussá alakul át.
A koncert első felében Denis Podalydes, a Comédie Francaise társulatának tagja olvasta fel a Sorstalanság utolsó fejezetét, amelyben a főhős visszatér Budapestre, és a deportálását megelőző életének szereplőivel való találkozása során fogalmazza meg, mit is jelent számára az auschwitzi koncentrációs tábor.
Az íróként is elismert színész pátoszmentes, de a Kertész-szöveg ritmusát kitűnő beleéléssel interpretáló felolvasását Pierre-Laurent Aimard zongorajátéka kísérte, aki magyar mesterei, Ligeti György és Kurtág György, valamint Arnold Schönberg és John Cage műveiből adott elő rövid részleteket.
Az est második felében hangzott fel a szokatlan hangszerelésű Messiaen-mű, amely születését annak köszönheti, hogy a hadifoglyok görlitzi táborában véletlenül összetalálkozott négy muzsikus: egy hegedűs, egy klarinétos, egy csellista és a zeneszerző. Messiaen először egy triót írt zenészbarátainak, ez lett a későbbi kvartett negyedik tétele. Később az északi fény látványától és az éhség miatti látomásoktól megihletve, fölidézve János jelenéseinek egy részletét is, megtervezte a nyolc tételes ciklust, a maga számára írt zongoraszólammal egészítve ki az együttest. A koncerten a zongoraművész mellett közreműködött klarinéton Pascal Moragues, hegedűn Isabelle Faust és csellón Valérie Aimard.
