Irodalom

Nekem soha nem jutna eszembe egy takarítógépben meglátni Istent

Jón Kalman Stefánsson legújabb, magyar nyelven megjelent Versek című kötetéről beszélgettünk a könyv fordítójával, Egyed Veronikával.

Kosztolányi és Babits nyomdokaiba léphetnek a diákok a Centrál kávéházban

A Centrál kávéház ingyenes irodalmi programja a Nyugat bölcsőjét mutatja be a középiskolás diákoknak egy rendhagyó, interaktív tanórán.

Az ördög bebiciklizett a székely faluba, és megállt az idő

Egy könyvhossznyira elhúzódó szürreális székely vicc, sorsörökség és reális alternatívák a passzív világvégevárás helyett – 2024 utolsó negyedéhez közelítve ajánlunk tíz közelmúltban megjelent könyvet, melyeket érdemes bepótolni még ebben az évben.

Milyen volna az Édes Anna Leïla Slimani francia író tollán keresztül?

Azt hihetnénk, hogy a 21. századra az Édes Annából is ismert hierarchikus társadalmi viszonyrendszer megszűnik létezni, de Leïla Slimani a regényével megvilágítja századunk valódi, eddig reflektorfényt kerülő részleteit.

Pest bűnre csábít – Megjelent a Dreher-szimfónia szerzőjének új regénye

Iglódi Csaba Az ígéret szép szó című regényét szerdán mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban, ahol a szerzővel és a szerkesztővel, Csapody Kingával Kende-Hofherr Krisztina beszélgetett.

Czakóban és Orwellben közös az igazság kimondásának makacs szenvedélye

Az Ars Sacra programsorozat részeként létrejött Aranykapu című kamarakiállítás Czakó Gábor életművét jeleníti meg.

Távolsági buszon, reptéri lépcsőn vagy tányércsapkodás közben jön jobban az ihlet?

Hol születik az irodalom? Dolgozószobában vagy Indonézia eldugott részein? Valójában bárhol és bármikor.

Születésnapi kiállítás ünnepli a magyar irodalmi élet egyik gravitációs pontját, Ilia Mihályt

A magyar irodalmi élet kiemelkedő személyisége, Ilia Mihály kilencvenedik születésnapja alkalmából nyílt kiállítás szerdán a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Klebelsberg Könyvtárában.

A Petőfi-dagerrotípiától az asztal alá ültetett főigazgatókig

Milyen a jó portréfotó? Nehezíti-e a fotós dolgát, ha az alanya híres ember, például író? Fontos-e, hogy az író írónak is látsszon a róla készült fényképen? És az, hogy tetszik-e neki a róla készült kép? Ha nem tetszik, el kell dobni? A Petőfi múzeum jelenlegi és korábbi fotósait kérdeztük a témáról, akik munkáiból A halandóság törékeny arcai című kiállítás második része válogat. Írásunk második részében Flesch Bálint, Belicza László Gábor és Bókay László emlékezik.

A 2024-es Booker-díj szűkített listáján hat szerzőből öt nő

A listára öt országból kerültek fel szerzők, idén először holland alkotó is található közöttük.

Jelenleg törpeszindrómás világban élünk

Miklóssi Szabó Istvánnal a Holdanya unokája és az Apja fia című regényei apropóján beszélgettünk a jelen gyötrelmeiről és a jövőbeli lehetőségekről.

A hősöm Clint Eastwood-szerű westernkarakter

Horváth László Imre a romantikájától megfosztott háborúba: a két világháború és az ’56-os forradalom századának húsdarálójába rántja be olvasóit Rosseb című idei regényével. Szűkszavú, egykedvűnek tűnő főhősét pedig szinte mellékesen szeretteti meg velük.