Irodalom
Nem engedték harcolni sem, csak megölték
Háború, gyilkosság, megfosztás, itthon és vissza. Lőrincz P. Gabriella legújabb, Történetek az árnyékból című novelláskötetét olvastuk.
Ahol az idő kitágul: Regejáró Énlakán
Hetedik alkalommal szervezték meg a Regejáró énlaki napokat, amelyen három napon át a „regejárók” évről évre egyre sokasodó tagjait koncertekkel, előadásokkal, irodalmi programokkal, kiállítással, kézműves kirakodóvásárral, örömteli találkozásokkal várják.
A mai világ hamisén-mámorban él
Háy János József Attila-díjas íróval a legújabb, Boldog boldogtalan című könyvéről, s így az emberi létezésről, írástechnikai metódusokról is beszélgettünk.
Mindannyian felnövünk egyszer, de ezt a fantáziánk bánja
Jón Kalman Stefánsson az egyik legnépszerűbb külföldi író Magyarországon. De vajon készen volt-e már 2001-ben is, mikor magyarra most lefordított felnövésregényét írta? Annus Ildikó járt utána az 1749 oldalán.
Kukorelly Endre: Csak az igazán jót érdemes kiadni
Kukorelly Endre magányos harcosként számos feladatot képvisel az irodalom háza táján, most az általa létrehozott K.E.R.T. Kiadóról kérdeztük.
Az olvasóvá nevelésben elengedhetetlen a példamutatás: olvass te is, szülőkém!
Könyvjelző című sorozatunkban Bánkövi Dorottya író, költő, Nagy Koppány Zsolt József Attila-díjas író, Birtalan Andrea költő, valamint Muszka Sándor József Attila-díjas szerző számol be gyerek és irodalom kapcsolatáról.
Az a legnagyobb segítség, ha megtanítok valakit érteni a saját kultúráját
Kedvcsinálóként olyan magyar verseket ajánlunk olvasóinknak, amelyek különleges pillanatokat elevenítenek fel.
Ha Dani nem szól, soha nem jutott volna eszembe verseket énekelni
Török Máté, a Kossuth-díjas Misztrál együttes alapító tagja Gryllus Vilmos gitáros-énekes előadóművésszel, zeneszerzővel, a kétszeres Kossuth-díjas Kaláka együttes alapító tagjával beszélgetett.
Fényt hozott a világirodalomba
Kétszázhetvenöt éve, 1749. augusztus 28-án született Johann Wolfgang Goethe német költő, író, a reneszánsz embereszmény egyik utolsó európai képviselője, a világirodalom egyik óriása, akihez maga a Weltliteratur kifejezés is köthető.
Közlekedés, kultúra
Nemrégiben Olaszországban nyaraltam, és döbbenten tapasztaltam, hogy még a korábbi éveknél is arcátlanabbak lettek az olasz sofőrök (meg a svájciak… miért éppen ők, a fene tudja… meg a szintén ott vendégeskedő magyarok is, persze): elvétve sem akadt olyan úrvezető, aki indexelt volna sávváltáskor, kanyarodáskor, bepofátlankodáskor. Természetesen ilyen hatalmas mennyiségű elvetemült és tanulatlan népességtömeg oktatására nem vállalkozhattam a siker komoly kecsegtetésével – meg hát belőlem is csak egy van –, de itthon azért továbbra is küzdök e rossz szokás ellen a magam szerény módszereivel (de kettőzött erővel vetem be magam!), mint malac az augusztusi autópálya-jégen. Éppen ezért ideje újra megosztani a témában korábban írt dolgozatomat (melyért – és a módszerért is – egyszer nagy verést kapok… de addig csak tanítok, tanítok… és tanítok).
Melyik versben is szerepel Géza malac?
Vajon honnan ered a Géza malac elnevezés? Nos, Weöres Sándor egyik legismertebb gyermekverséből, a Tündérből, bár sokan úgy ismerik, hogy Bóbita. Íme, az első két versszaka: „Bóbita, bóbita táncol, / Körben az angyalok ülnek, / Béka-hadak fuvoláznak, / Sáska-hadak hegedülnek. / Bóbita, bóbita játszik, / Szárnyat igéz a malacra, / Ráül, igér neki csókot, / Röpteti és kikacagja.”
Az irodalom hatása a társadalom mindennapi életére jelenleg zéró
Költő, humorista és punkénekes. Muszka Sándor után kutatva ilyen foglalkozásokat fedezhetünk fel a neve mellett. Most a költővel beszélgettünk irodalomról és a haza jelentéséről.
