Mi köti össze Lázár Ervin nyakkendővég-gyűjteményét és az ökoköltészetet?

A múzeum immár több mint egy évtizede minden hónap utolsó szerdáján a PIM Esti Extrán hosszabbított nyitvatartással várja a látogatókat, hogy kortárs írók, költők, irodalomtörténészek, művészettörténészek, képzőművészek, színészek, zenészek bevonásával új szempontokat és megközelítéseket hozzon be a kiállítótérbe, rendhagyó szemszögből mutassa be a múzeum gyűjteményét és az aktuális kiállításokat.

A halandóság törékeny arcai íróportré-kiállításban dr. Mélyi József kurátor, művészettörténész, műkritikus tart exkluzív tárlatvezetést, ahol olyan kérdéseket vizsgálnak majd, mint hogy miért más az író portréja, mint a festőről készült arckép, vagy hogyan váltotta fel a portré tekintetében a festményt vagy a szobrot a fénykép. De szó lesz arról is, hogy a portré esetében miért nem a mozgókép jut elsőként eszünkbe, illetve ki készíti és ki nézi az íróportrét. A vezetésen keresztül végigkövethető a magyar portréfotózás története az irodalom jeles szereplőinek portréin keresztül.

Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, vagy szólhatnak akár műveinek világáról is. De mégis miért gyűjtenek a költők levágott nyakkendőket képeslapok vagy bélyegek helyett? Ehhez hasonló kérdéseket jár körbe Pléh Csaba Széchenyi-díjas magyar pszichológus, nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja és Zeke Zsuzsanna kurátor A tárgyak társasága kiállításon. Az írók gyűjtőszenvedélyét bemutató tárlaton megtekinthető Jókai Mór sétapálca-gyűjteménye, Lázár Ervin nyakkendővég-gyűjteménye és Tandori Dezső játék mackói is, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és maga a múzeum is megjelenik a gyűjtő szerepében, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.

Az álom vége? – klímaváltozás Az ember tragédiájában és ma című kiállításon keresztül Bordás Máté költő, műfordító, az ELTE doktorandusza az antropocén irodalom és az ökoköltészet világába vezeti be a résztvevőket, górcső alá véve az antropocén kort, amikor a bolygónk arculatát az ember jelenléte határozza meg. Bordás Máté A ránk bízott kert című kortárs világirodalmi versantológia egyik szerkesztője, kutatási területe a poszthumán művészet és a líraelmélet kapcsolata. 

További információk az eseményről a PIM honlapján.