Isten éltesse Kányádi Sándort!

?A Petőfi Irodalmi Múzeum büszkén vállalja, hogy Kányádi Sándor születésnapját évről évre megünnepli? ? nyitotta meg az ünnepséget Prőhle Gergely, a PIM főigazgatója.

Felidézte, hogy az erdélyi születésű költő alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának és ötletadója az ország egyik leglátogatottabb közgyűjteményének, a Mesemúzeumnak.

?Volt egy meghatározó élményem Kányádi Sándorral 1982-ben. Mikes Kelemenről kellett dolgozatot írnom és szükségem volt egy átkötő részre. Bekapcsoltam a rádiót, és éppen Kányádi Sándor szavalta a verseit. Elhangzott az Indián ének is, és olyan megragadó volt az erdélyi magyarság helyzetének összegzése ebben a néhány sorban, hogy rögtön tudtam, nem kell tovább keresgélnem? ? emlékezett vissza Prőhle Gergely.

A nyitóbeszédet követően Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója adta át jókívánságait a költőnek: ?Minden versében ott van a gyermekekben lakozó jóság, vidámság, és erre igazán nagy szükség van a mai világban. Köszönöm szépen Sándor bácsinak ezt a sok derűt és jókedvet! Isten éltesse a Kárpát-medence legnagyobb élő költőjét!?

Az eseményen a Kaláka együttes zenélt, Kányádi Sándor Fekete-piros című versét Havas Judit előadóművész szavalta, a Nyári alma ül a fán és a Könyörgés tavasszal című költeményeket a gyerekeknek meghirdetett 19. Kányádi Sándor Szavalóverseny résztvevői adták elő. A versenyt szervező partiumi varsolci iskola igazgatója, Dénes Irén elmondta: az idei megméretésen kilencven gyermek versenyez több mint tíz megyéből. Kányádi Sándor úgy fogalmazott: a varsolci verseny minden évben bizonyítja, hogy ?nincs külön gyermek és felnőtt vers, csak vers van vagy nemvers.?

Kányádi Sándor 1950 óta publikál, gyermekeknek szóló verseskötetei (Három bárány, Kenyérmadár, Tavaszi tarisznya) mellett drámai hangú versekben adott számot arról, hogy a bukaresti zsarnokság milyen nyomasztó súllyal nehezedett az erdélyi magyar életre és kultúrára (Krónikás ének, Visszafojtott szavak a Házsongárdban).

Az 1989-es politikai változások után nemcsak a múlttal vetett számot, hanem keserű iróniával arra is figyelmeztetett, hogy a zsarnokság továbbra is él a társadalom mélyebb szerkezeteiben (Kuplé a vörös villamosról). Válogatott versei 1992-ben Vannak vidékek címmel jelentek meg, 2009-ben jelent meg Előhang című könyve, amely verseit és műfordításait tartalmazza, majd 2010-ben kiadták Az elveszett követ című művét.

Kányádi Sándort 1993-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, 2000-ben megkapta a Közép-európai Irodalmi és Kulturális Társaság (CET) millenniumi különdíját, 2002 óta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja, 2007-ben a Magyar Írószövetség örökös tagjává választották, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével ismerték el, 2010-ben Bethlen Gábor-díjban részesült, 2013-ban megkapta az Emberi Méltóság Tanácsának Emberi méltóságért díját, 2014-ben Budapestért díjat kapott, ugyanebben az évben Nemzet Művésze díjjal tüntették ki. A teltházas eseményen részt vett Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke.

Kultúra.hu/MTI

Fotók: Csákvári Zsigmond