Isten homorú arcán

A magyarországi cigányság ikonikus figurájának tekintett, két éve elhunyt Choli Daróczi József író, költő, műfordító, népművelő munkásságát bemutató kiállítás a művész munkásságába enged bepillantást alkotásain keresztül a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A virtuálisan megtekinthető, Isten homorú arcán című tárlat sok, az alkotóhoz kapcsolódó érdekességet mutat meg.

Choli Daróczi József 1939. május 26-án, Bedön született. Felsőfokú tanulmányait 1972-1975 között, a Budapesti Tanítóképző Főiskolán végezte. A hetvenes évek végéig tanító volt. A nyolcvanas években több éven keresztül egy tizenharmadik kerületi munkásszállón népművelő, majd 1988-1990-ig a tizedik kerületi tanácsban dolgozott. 1975-ben elindította az első magyarországi cigány újságot, a Rom Somot. 1985-1986 között az Országos Cigánytanács elnöke, 1985-1989 között a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja. 1995 és 1999 között a tizedik kerületi cigány önkormányzat elnöke volt.

Többek között József Attila, Federico Garcia Lorca verseit és az Újszövetséget fordította le cigány nyelvre. Az ő szerkesztésében jelent meg a cigány alkotók műveit tartalmazó Fekete korall című antológia, amelyben többek mellett Szécsi Magda, Kovács József, Bari Károly, Balogh Attila, Osztojkán Béla, Horváth Gyula szerepelt. Verseskötetei közt említést érdemel az Isten homorú arcán és a Csontfehér pengék között című kötetek, utóbbit két kiváló festőművész, Péli Tamás és Szentandrássy István illusztrálták. „Szeretem az embereket, de nem tudok kijönni velük. Ezért írok, hátha ők el tudnak viselni engem” – írta.

A több okból is rendhagyónak tekintett tárlaton részletes ismertetőt találhatunk Choli Daróczi József élete főbb állomásairól. Ebből megtudható, hogy 1956-ban, a forradalom alatt a Tatabányai Szénbányászati Trösztben dolgozott. Egyik bányásztársával megpróbált megszökni, azonban az ötlet meghiúsult, elkapták, majd tíz hónapos börtönbüntetésre ítélték, Antall Józseffel került közös cellába. Érdekesség, hogy a hetvenes években tagja volt a Kemény István szociológus irányította, a magyarországi cigányság feltérképezésére vállalkozó kutatócsoportnak.

„Cigány–magyar vagyok. Múltamban, jelenemben és jövőmben is az akarok maradni. Cigány-magyar vagyok nyelvemben, kultúrámban, béketűrésemben, harcaimban, szerelmeimben, gyűlöleteimben, szeretteimben és ellenségeimben” – vallotta.

A kiállítás alapját azok a cigány témájú festmények teszik ki, amelyet Choli bácsi ajándékozott a Jezsuita Roma Kollégium és
Szakkollégiumnak. Ezeken túl egy gazdag válogatás versei és műfordításai közül került ki, nem egy audiovizuális formában is.

A pár hétig látható kiállítást Beck Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem, Nevetéstudományi Intézet Romológia és Nevelésszociológia Tanszék adjunktusa nyitotta meg.