Gyermekjátékok

Fényes Adolf 1910-ben készült művében a kor kedvelt gyermekjátékait láthatjuk a fényesre suvickolt hajópadlón, ott, ahol a valóságban is a legszívesebben játszanak a gyerekek.

Fényes Adolf: Gyermekjátékok (1910 körül)
Forrás: Magyar Nemzeti Galéria

Gyarmathy Tihamér 1955-ben Játék emlékek című derűs festményével emlékezik a letűnt gyermekkorra.

Gyarmathy Tihamér: Játék emlékek (1955)
Forrás: Magyar Nemzeti Galéria

A játék szó szorosan kapcsolódik a gyermeki léthez. Számtalan bájos gyerekportré gazdagítja a magyar festészetet. Gyakori ábrázolásmód a gyermek, kezében kedves játékszerével. Barabás Miklós és Szőnyi István is ezt a beállítási módot választotta bensőséges gyerekportréinál.

Szőnyi István: Zsuzsa a falovával (1927)  
Forrás: Magyar Nemzeti Galéria              
Barabás Miklós: Kisfiú labdával, ütővel (1850 körül)
Forrás: Magyar Nemzeti Galéria
Hangszeres játék

Derkovits Gyula művészetében ritka az ilyen idilli kép, mint a négykezest játszó zongorázó lányok megörökítése.

Derkovits Gyula: Zongorázók  (1923)   
Forrás: Magyar Nemzeti Galéria   

Berény Róbert Csellózó nő című képe a 20. század egyik legismertebb festménye, mely a különleges színválasztásán túl az elmélyült játék pontos illusztrálásával is kivívta népszerűségét. A kép a művész feleségét ábrázolja.

Berény Róbert: Csellózó nő (1928)
Forrás: Magyar Nemzeti Galéria
A játék különleges színhelyei

A cirkusz, a színház, vurstli, a mozi vagy a vurstli is kedvelt témái a képzőművészetnek.

Márffy Ödön a lovas akrobata látványos műsorát a szinte lebegő, a ló méretéhez képest túlságosan kicsi emberi alakkal érzékelteti a szemlélő számára.

Márffy Ödön: Cirkuszi jelenet  (1930)
Forrás: Magyar Nemzeti Galéria

Scheiber Hugó Vurstli című képén a ferde síkok, a forgó körhinta, a rengeteg figura érzékelteti a mozgalmasságot, az emberek jókedvét.

Scheiber Hugó: Vurstli ( 1932 körül)
Forrás: Magyar Nemzeti Galéria
A játék öröme

A játék örömet és elmélyülést jelent felnőtt és gyerek számára egyaránt, akár egyedül, akár társaságban éli meg az ember.

Vaszary János fürdőzői a nyár legkedveltebb és legörömtelibb játékát űzik.

Vaszary János: Fürdőzők (1930 körül)
Forrás: Magyar Nemzeti Galéria

Csontváry Kosztka Tivadar festőlegénye elmélyülten alkot a falra pingálvaꓼ az élvezet, az öröm itt csupán önmaga számára jelenik meg.

Csontváry Kosztka Tivadar: Festőlegény
Forrás: Magyar Nemzeti Galéria
Játékosság az alkotásban

Kelemen Károly Vasaló medve, avagy nehéz az élet vagy Bálint Endre Kalózhistória 12 képben című alkotása már a groteszk művek közé tartoznak.

Kelemen Károly: Vasaló medve, avagy nehéz az élet (1985)
Forrás: Magyar Nemzeti Galéria
Bálint Endre Kalózhistória 12 képben
Forrás: Magyar Nemzeti Galéria

Már a képzőművészeti alkotás témaválasztásában is megbújhat játékosság. Galambos Tamás és Schéner Mihály is egészen hétköznapi modelleket választottak, s ezzel művészi „szintre” emelték őket, a szöcskét és a sáskát. A művek választott ábrázolásmódjuk révén úgy néznek ki, mintha gyerekjáték, illetve gyerekkönyvben szereplő illusztráció lennének, a művészet, a játékosság, a groteszk határvonalán egyensúlyoz mindkét művész.

Galambos Tamás: Sáska (1978)
Forrás: Magyar Nemzeti Galéria
Schéner Mihály: Szöcske (1970)
Forrás: Magyar Nemzeti Galéria

A mese is szoros rokonságban áll a játékkal. Találkozhatunk meseelemekkel komoly képzőművészeti alkotásoknál is, mint Bak Imre Az Óperencián túl című festményénél.

Arra pedig, hogy a gyerekek számára készült meseillusztrációk lehetnek akár művészi alkotások is, Reich Károly művészete a példa.

Bak Imre: Az Óperencián túl 
Forrás: Magyar Nemzeti Galéria
Reich Károly: Sárkány

Művek végtelen sora következhetne még, de tallózásunkat az egyik legjátékosabb magyar alkotó, Gross Arnold tündérvilágával és ars poeticájával zárjuk: „A művészet arra való, hogy felmutassa a szépet, a maradandó emberi értékeket, ezáltal könnyítve a lelkünkön, és remélhetőleg jobb emberré téve bennünket.”

Gross Arnold: A nem hervadó kert 
Művészet és játék címen írt ki képzőművészeti pályázatot a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. a szentendrei MANK Galériában rendezendő kiállításon való részvételre fiatal művészek alkotók számára.
Részletek itt.