A beszédünk cselekvés is egyben. Olykor úgynevezett performatívumokban nyilvánulunk meg, amelyek kimondásával végrehajtunk valamit: köszönünk, esküt teszünk, ígérünk. De a szavakat sokszor tettek is követik. Ezektől a jelaktusokkal hivatalossá válhatnak informális helyzetek, és megteremtik a lehetőséget, hogy elkezdjünk vagy lezárjunk folyamatokat.
A kimondott szavainkért és elvégzett mozdulatunkért is felelősséggel tartozunk. Akkor is, ha éppen csak konstatálunk egy adott helyzetet. Fontos észrevennünk, hogy miként csapódnak le másokban a megnyilatkozásaink. Az Élő magyaróra friss videójában újra tetten érjük a szavakat Pölcz Ádám nyelvész és Fodor Annamária színművész segítségével.
