A kulturális és innovációs miniszter az emlékév kapcsán tartott sajtóeseményen beszélt erről a Kertész Imre Intézetben. Kiemelte, Jókai velünk él, művei minden család könyvespolcán megtalálhatóak, „idősíkok között utazva múltat, jelent és jövőt kapcsol össze”.
„A Jókai 200 emlékév minden programja arról szól, hogy az író és a belőle áradó hazaszeretet formálja kovászként cselekedeteinket, ezt tartja szem előtt valamennyi kulturális intézményünk is, támaszkodva az egész Kárpát-medence magyarságára” – fogalmazott Hankó Balázs.
Az emlékév programjait a Kertész Imre Intézet szervezi, amelyet a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány működtet. A rendezvényen Schmidt Mária, az alapítvány főigazgatója azt mondta, számos pályázatot írnak ki az emlékévhez kapcsolódva az alkotóknak, mert itt az idő minél többet megmutatni Jókaiból és gazdag munkásságából.
„Jókai 1848 márciusának egyik hőse volt, aki barátjával, Petőfivel ellentétben nem szenvedett el tragikus sorsot, hiszen hosszú ideig élt és a legnagyobb magyar íróvá vált. Jókaihoz mindenkinek fűződik valamilyen olvasmány- vagy filmélménye, célunk, hogy Jókai arcát mindenki számára újra ismertté tegyük, az ország különböző területein plakátokon, falfestményeken keresztül is közel hozzuk” – tette hozzá Schmidt Mária. A főigazgató arról is beszélt, hogy a mai trendeknek megfelelő rövid kisfilmek készítésére is számítanak, a lehető legtöbb érdeklődő bevonásával.
Káel Csaba filmügyi kormánybiztos beszámolt arról, hogy három pénzdíjas filmes pályázatot írnak ki Jókairól szóló művek elkészítésére. A Jókairól szóló négyrészes televíziós dokumentumfilm első három helyezettje öt-, három- és egymillió forintot kap, a műveiből készülő játékfilm megalkotására kiírt forgatókönyves pályázat esetében hét-, öt- és hárommillió, egy négy-hat részes sorozat elkészítésére pedig tíz-, hat-, illetve kétmilliós a díj. Az elbíráló szakmai zsűrit a Nemzeti Filmintézet állítja össze történészekből, irodalmárokból, filmes szakemberekből; a nyertes alkotók, producerek ezekkel tudnak pályázni a filmek elkészítésére.
„Jókai több mint száz művet írt, komoly adósságunk van filmes fronton. Először egy némafilm készült Jókai-regényből, Az aranyembert 1919-ben mutatták be, ez volt Korda Sándor utolsó Magyarországon készült filmje, amelyet az emlékév során a Filmarchívum felújításában fogunk bemutatni” – mondta Káel Csaba.
A filmügyi kormánybiztos felidézte, hogy Jókai műveiből 1959-től 1974-ig számos ma már klasszikus film készült, köztük A kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán, valamennyi Várkonyi Zoltán rendezésében, ám azóta megszakadt ez a vonulat.
A Jókai 200 emlékév aloldalként a Kertész Imre Intézet weblapján fog működni, itt teszik közzé a pályázati felhívásokat is.
