Metamorfózis – az eozin kortárs szemmel

Képző

Julia Kunin, Márton Enikő és Fekete Dénes kerámiamunkáiból nyílt kiállítás a pécsi Bak Galériában.

Fekete Dénes alkotásai
Fekete Dénes alkotásai

A pécsi Bak Galéria legújabb kiállításán olyan kerámiákat mutat be, amelyek a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-vel együttműködésben jöttek létre. A galéria tulajdonosa, Bak Péter szponzorációja három művész, Julia Kunin, Márton Enikő  és Fekete Dénes számára tette lehetővé, hogy a nagy múltú kerámiaműhelyben eozintechnikával kivitelezzék alkotásaikat.

Az eozin a Zsolnay gyárnak szinte védjegyévé vált már a gyáralapító Zsolnay Vilmos idejében. Az eljárás közel-keleti eredetű, az Ibériai-félszigeten működő arab fazekasok révén jutott el a reneszánsz itáliai műhelyekbe. A redukált lüsztertechnika kivételességét jelzi, hogy a mesterek féltve őrizték a gyártás titkát, mivel a figurálisan, mitológiai és bibliai jelenetekkel díszített tárgyak értéke a festményekével ért fel.

Amikor a 19. század európai művészkeramikusai felújították, az a cél lebegett a szemük előtt, hogy a kézműves vagy ipari keretek között előállított tárgyak művészi értéket képviseljenek. Ebbe a vonulatba illeszkedtek Zsolnay Vilmos törekvései is.

A múlt századfordulón a szecesszió az autonóm művészi alkotás és a tárgyformálás közötti határok átjárhatóságára tett kísérletet, ezért természetessé vált, hogy a tervezők a képzőművészet eszköztárát alkalmazták használati tárgyakon. A Zsolnay-féle eozin sokrétűsége ekkor teljesedett ki: legkiválóbb példáiban egyszerre volt gyári termék és egyedi műalkotás. Nem meglepő tehát, ha az eozintechnika és az autonóm művészi program az elmúlt évtizedekben is jelen volt az immár manufaktúraként működő vállalkozás munkájában.

A Bak Galéria közreműködésével készült kerámiák három, jelentősen eltérő  attitűdöt képviselnek.

Julia Kunin: Aranyrög
Julia Kunin: Aranyrög

Julia Kunin New York-i szobrász és videoművész 2013-ban Fulbright ösztöndíjjal érkezett Magyarországra és már akkor megismerkedett az eozintechnikával. A fényes, csillogó mázak használata azóta is foglalkoztatja, szinte védjegyévé vált. A 2023-as New York-i kiállításán bemutatott munkáin valódi kövekről készült öntvényeken alkalmazta az eozint. A mostani projekt keretében szintén különleges szerepet kap a fénylő felületek spirituális hatása, különösen az arany ragyogása, amelyre a művek címe is utal – Aranyrög, Arany kőhalmaz, Aranyrúd. Tárgyai sajátosan illuzionisztikusak:  az eozingyártáshoz használt keménycserép geológiai képződmény formáját ölti, tág teret hagyva a mázon spontán módon létrejövő fényeffektusoknak.

Márton Enikő Berlinben élő fiatal festőművész, az ő számára a plasztikai alakítás és a kerámia műfaja is kísérlet, ennek megfelelően óvatosan bánik az anyaggal, a felületre pedig igyekszik festői elemeket vinni. Plasztikái éppen csak kimerészkednek a térbe, egy részük falra akasztható dísztárgy. A lágyan, szinte textilszerűen hajlított formák a szövet barázdáit idéző textúrát hoznak létre, amelyet a művész természeti elemekkel rokonít. Munkáit festői elemek, színváltozatok gazdagítják. A művészt láthatóan az anyag inspirálja, szinte követi az anyag útját. A végeredmény a címadás szerint – Flow, Erőgyűjtés, Felkiáltójel – talán önmaga számára is meglepő és újabb kísérletekre ösztönző.

Márton Enikő: Flow
Márton Enikő: Flow

A három művész közül Fekete Dénes az, aki a leghatározottabban és legcéltudatosabban nyúl az anyaghoz – az eozintechnikát is a legtöbb ismerettel, tapasztalattal használja. Az ő szemléletében tükröződik leginkább a Zsolnay gyár tradíciója, amely szerint a díszmű egyúttal eladható termék is. Plasztikái pontosan formált geometriai alakzatok, élesen elváló metszeteket mutató testek. Kis léptékben meglepően tudatos koncepciót épít fel: a felhasználó által szabadon összeilleszthető „marokformáktól” és a variálható vagy egyedi, szigorúan konstruált kisplasztikáktól (Gyémánt-sorozat) a fali plasztikákon át jut el a 3D technológiával előállított szoborig. A léptékében is hangsúlyos Győzedelmes bak nem nélkülözi az iróniát, ugyanakkor az elemi erőt sem. A nagy szarvú,  merészen előretörő állat megformálásakor a művész a szokásostól eltérően nem az eozin irizáló, festői hatását aknázza ki, hanem a geometrizáló részletformák fényes felületeiben rejlő lehetőségeket, ami szerencsésen erősíti fel az egész alkotásban jelenlévő dinamizmust.

Fekete Dénes: Győzedelmes bak
Fekete Dénes: Győzedelmes bak

Három művész, három jelentősen eltérő út, a szándék azonban közös: kortárs szemlélettel közelíteni a tradícióhoz, megújítva őrizni a hagyományt.

Dr. Kovács Orsolya