Eredetileg zenei pályára készült, végül a festőművészet ragadta magával Konok Tamást, akinek élete minden pillanata regénybe illő. A beszélgetésen kiderült, miként esett át a belső letisztulási folyamaton a 60-as években, amikor végre eldöntötte, hogy egy szigorú, rendezett világ vagy egy szabad dionüszoszi festészet felé vigye-e az útját.
Zürichben eleve alkalmazkodni kellett az architektúrához, nem lehetett túlzsúfolt formarendet bevinni. Ezek a hatások formálták művészetét. ?Anakronizmus lett volna, ha akkor a szürrealizmus felé mozdulok, abban az időben ugyanis ez az irányzat el volt némítva.? Fontos volt a döntési folyamatban a végzet, maradhatott volna a zenénél is, azonban a főiskolán ? hosszas keresés eredményeként ? mégse így döntött.
A művészet állandó párbeszéd, lényege a filozófiai töltés ? vallja Konok Tamás. Öröm járja át, miközben fest, izgatottan várja, hogy milyen újat tud mondani művészetével. Minden jó mű kicsit szakrális is ? teszi hozzá ?, olyat mutat be, amely szóban nem kifejezhető, transzcendens életérzésű. A kiállítás címéről (Natura naturata ? A teremtett világ) elmondta: az az utóbbi évek munkáira utal, miközben a középkorig nyúlik vissza, a genezis érzetét próbálja visszaadni.
A beszélgetés szöveges változatát hamarosan közöljük.
Takács Erzsébet
Fotó: Csákvári Zsigmond
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
