A gyulai Erkel Ferenc Múzeum gyűjteményében szerepel egy ritkaságánál fogva páratlanul értékes kollekció: Erdős Kamill cigánykutató egyedülálló hagyatéka. Ennek megismeréséhez Nagy Adriennt, a közgyűjtemény néprajzos-muzeológus munkatársát hívtuk segítségül.

A kollekció méretében nem nagy: mintegy 40 doboz tele mindenféle különlegességgel, fotókkal, kottákkal, feljegyzésekkel, tanulmányokkal, hangfelvételekkel.

Erdős Kamill élete egy regény. Itt most nem az etnográfus és nyelvész szakember munkásságának eredményeiről van szó, mert ahhoz könyvtárnyi irodalom áll rendelkezésre. Sokkal inkább arról, ahogyan a néprajz tudományához, a kutatási témájához, a romákhoz, az adatközlőkhöz viszonyult.

Az agilis és céltudatos kutató egészen fiatalon, 38 évesen távozott az árnyékvilágból, mégis olyan mennyiségű anyagot hagyott hátra, ami egy komplett kutatócsoportnak is becsületére vált volna. Rendkívüli elhivatottságról, szakmai alázatról tett tanúbizonyságot.

Erdős Kamill és felesége

A Békés megyei cigányok és cigány-dialektusok Magyarországon című kötet megfogalmazása szerint

Erdős Kamillt sok kortársával szemben az jellemezte, hogy hitt a cigányokban. Bízott bennük. Ez azért lehetett így, mert egész életét, maradék erejét arra tette fel, hogy megismerje a cigányságot: életüket, szokásaikat, nemegyszer öntörvényű zárt társadalmukat.Sorra járta a cigánytelepeket, barátkozott, ismerkedett a cigány családokkal. Belopta magát e különös, archaikus szokások szerint élő emberek lelkébe. S azok testvérükké fogadták őt.”

– Úttörőnek és példaképnek is tekinthetjük, olyan elhivatottsággal végezte a feladatát, ami minden kutató számára mintaként szolgálhat. Ő volt az, aki megalkotta a cigánykutatás ma is használatos fogalmi hálóját – mondta el Nagy Adrienn. Hozzátette: fontos momentum, hogy nem különlegességként tekintett a cigányságra, hanem egy olyan csoportra, aminek tagjait fel kell emelni, akiknek segíteni szükséges. A hiteles ábrázolás, bemutatás mellett tehát az emberi, az emberiességi tényező volt számára a leginkább meghatározó mozgatórugó.

Erdős Kamill befogadó volt és türelmes, a cigányság kutatása mellett a perifériára szorult személyek, például a koldusok is kifejezetten érdekelték.

„Kamill úgy ment közéjük, mint cigány” – olvasható Müller Mária, az özvegy visszaemlékezésében. Bajuszt növesztett, zöld szalagos kalapot hordott, ami a lókupec cigányok jellegzetes fejfedője, és úgy viselkedett, hogy befogadták, megosztották vele életük részleteit – minderről a Magyar Református Egyház honlapján találunk információkat.

Igazán érdekes, különleges személyiség lehetett. Hadapródiskolát végzett, majd a már Nyugatra menekített Ludovika Akadémián tisztté avatták. Francia fogságba került, ahonnan súlyos tüdőbajjal tért haza. Élete végéig gyógykezelés alatt állt, 1952-től Gyulán élt, ahol a megyei kórház orvosi könyvtárában tevékenykedett. Az ún. kárpáti cigány és oláh cigány nyelvjárás elsajátítása után végzett széles körű nyelvi és néprajzi anyaggyűjtésének eredménye a hazai cigányság etnikai csoportjainak elkülönítése.

Elsőként vetette fel cigány múzeum létrehozását, életében ebből nem lett semmi, annak ellenére sem, hogy kapcsolatban állt a kor legnagyobb tudósaival. Nemzetközi kapcsolatokat ápolt, részlettanulmányai jelentős külföldi folyóiratokban jelentek meg.

1977-ben volt Erdős Kamill halálának 15. évfordulója, ebből az alkalomból szerveztek tárlatot Gyulán, viszont nem volt elegendő anyag a kiállítás tényleges megvalósításához.

Megkérték a néhai kutató özvegyét, hogy bocsássa a múzeum rendelkezésére a nála fellelhető anyagot. A gyulai Erkel Ferenc Múzeumban jelenleg 58 tárgy található meg: viseleti darabok, használati eszközök, mesterségek szerszámai, hétköznapi tárgyak. Ám az Erdős-hagyaték nem ezen tárgyak miatt olyan jelentős, hogy a Horizon 2020 program keretében megvalósuló, a Coventry Egyetem által koordinált REACH-projekt kutatásai is segítségül hívják – ismerteti Nagy Adrienn.

Az anyagi kultúra elemei (a rézöntés, teknőkészítés tárgyai) mellett a bonyolult hiedelemvilág, a cigány folklór emlékei a fontosabbak a hagyatékban. A gyulai közgyűjtemény vigyázza azt a több ezres levelezést, a rögzített hanganyagokat, az Erdős Kamill könyvtárából származó külföldi kiadványokat, valamint több mint félezer fotót és azokat a képeket is, amiket másoktól, más kutatóktól kapott. Európai és világszinten meghatározó ez a gyűjtemény, rendkívül összetett és szerteágazó kollekció, ami mindenképpen figyelmet érdemel.

Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont időszaki tárlata, a Kincsek őrzője – 150 éves a gyulai Erkel Ferenc Múzeum című kiállítás az ország harmadik legrégebbi vidéki múzeumának, a gyulai közgyűjteménynek lett szentelve, s ebben a cigányság leginkább elismert kutatója, Erdős Kamill munkássága, a hagyaték egy-egy darabja is helyet kapott.

A teljes írás a magyarmuezumok.hu-n olvasható.