Kapcsoltuk a világ magyarságát!

A vélekedések ellenére a magyar nyelv nem a kis nyelvek sorát gazdagítja: a beszélők számát tekintve ugyanis a 40. és az 50. hely között helyezkedik el a világon. A legtöbb magyarajkú ember a Kárpát-medencében él, ugyanakkor kevés olyan szeglete van a világnak, ahol ne lehetne magát magyarnak valló emberrel találkozni. Ezen felbuzdulva a PKÜ Kazinczy Műhelye a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságával karöltve már második alkalommal szólította meg a világ magyarságát az anyanyelv nemzetközi napja alkalmából. A találkozó nem ütközött különösebb nehézségbe: a Covid-járvány világított rá legerősebben arra, hogy az online térben a különböző időzónák és a fizikai távolság sem lehet akadály egy kerekasztal-beszélgetés létrehozásában.

Budapesti idő szerint 18 órakor kezdődött a körkapcsolás: az USA-ban dél, Argentínában 14 óra, Dél-Koreában pedig éjjel 2 óra volt a beszélgetés kezdetekor. A felszólalók többek között azokra a kérdésekre keresték a választ, hogy milyen magyar nyelvi oktatás zajlik a nagyvilágban; jelent-e valamilyen pluszt, előnyt a magyar nyelv ismerete az idegen nyelvi környezetben; hogyan viszonyulnak a külföldi tanítványok a magyar nyelvhez; illetve van-e kapcsolat az anyaországban zajló oktatással, kutatásokkal.

A körkapcsolás során a résztvevők 5–8 perces beszámolókat hallgathattak meg a bejelentkezőktől, akik a világ különböző pontjairól érkeztek. Felszólalt Kerekes Judit matematikaprofesszor, tanszékvezető (College of Staten Island, New York, USA), Benedek Zsuzsanna nyelvtanár, kultúraszervező (Buenos Aires, Argentína), Zágorec-Csuka Judit költő, író, műfordító, könyvtárigazgató (Lendva, Szlovénia), Petres Csizmadia Gabriella irodalompedagógus, egyetemi docens (Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra, Szlovákia), Csicsely Tamás mérnök, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága alelnöke (Grác, Ausztria), valamint Kim Shinhyung magyarnyelv-oktató (Szöul, Dél-Korea).

Kerekes Judit az USA-beli magyartanárok, valamint az Amerikai Magyar Iskolák Találkozójának munkáját méltatta, és kiemelte, hogy szoros kapcsolatot ápolnak a cserkészmozgalommal is. Benedek Zsuzsanna szerint a nehéz argentin gazdasági helyzet ellenére továbbra is őrzik a magyar hagyományokat, cserkészbálokat tartanak, székelykaput állítottak fel, de a magyarság összetartásában óriási szerepe van a Zrínyi Ifjúsági Körnek is. Zágorec-Csuka Judit a szlovéniai magyarság létszámának visszaesése mellett számos értékes kulturális programról számolt be: többek között arról, hogy 2023-ban sikerrel, egy nagyszabású nemzetközi konferencián és kiállításon ünnepelték meg az első szlovéniai nyomtatott könyvek (Kultsár György protestáns prédikátor munkái) kinyomtatásának 450 éves évfordulóját.

Petres Csizmadia Gabriella a szlovákiai magyarság körében megjelenő kétnyelvűség kihívásaira hívta fel a figyelmet, valamint kiemelte, hogy nagy erőssége a szlovákiai magyarságnak, hogy az oktatás minden szintjén lehetőségük van anyanyelven tanulni. Csicsely Tamás az ausztriai magyarság lélekszámának drasztikus emelkedéséről beszélt, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy a burgenlandi magyarság továbbra is fontos tényező, erős önszerveződő közösség Ausztrián belül, amelyet az is jól megmutat, hogy több évtizede önálló tévéadást is magukénak tudhatnak.

A beszélgetés végén Kim Shinhyung videóüzenetét játszották le a szervezők: Kim dél-koreaiként kezdett el magyarul tanulni, majd 2023-ban Magyarországon doktorált. Videóüzenetében a Magyarország és Dél-Korea közötti gazdasági kapcsolatok fejlődését emelte ki, amely a nyelv- és kultúraoktatás területén is egyre markánsabban jelentkezik az ázsiai országban: sokan keresik fel a főváros magyar tanszékét, hogy magyarul tanuljanak.

A beszélgetés végén a szervezők és a résztvevők megegyeztek abban, hogy sűrűbben találkoznak majd az online térben, hiszen a február 21-ei találkozó is számos olyan tematikus kérdést felvetett (könyvkiadás, irodalom-, nyelv- és kultúraoktatás, kétnyelvűség, közösségszervezés), amelyekről érdemes lenne eszmecserét folytatni.

A beszélgetést Balázs Géza nyelvész, egyetemi tanár (SZFE) és Pölcz Ádám nyelvész, egyetemi docens (ELTE), programvezető (PKÜ) moderálták.