902b490e-ef7e-4e46-b248-46e24a1efe90.jpg

Karikó Katalin is előad a Magyar Tudományos Akadémián

Karikó Katalin, May-Britt Moser, Edward Moser, Aaron Ciechanover Nobel-díjas kutatók és Lovász László Abel-díjas matematikus is részt vesznek az Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága (AMAT) rendezvényén májusban Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megújult székházában.

A kétnapos bicentenáriumi konferenciára az idén 200 éves MTA 199., ünnepi közgyűlése keretében kerül sor május 8-án és 9-én.

A Nobel-, illetve Abel-díjas kutatókon kívül olyan neves, külföldi egyetemeken dolgozó, oktató magyar tudósok tartanak majd előadást, mint Sztipanovics János, Szabó Gyöngyi, Maliga Pál, Tardos Éva, Buzsáki György vagy Barabási Albert-László.

Karikó Katalin, aki Drew Weissmannal együtt 2023-ban nyerte el az orvosi-élettani Nobel-díjat úttörő biokémiai felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették egy hatékony mRNS-alapú vakcina kifejlesztését a Covid-19 ellen, Az mRNS fejlesztése terápiás célokra: az én utazásom címmel tart előadást.

May-Britt Moser és Edward Moser norvég agykutatók 2014-ben John O’Keefe-fel megosztva kapták meg az orvosi-élettani Nobel-díjat az agy helyzetérzékelő rendszerének, az „agyi GPS”-nek is nevezett sejtek felfedezéséért.

Aaron Ciechanover az izraeli Technion műszaki egyetemről érkezik Budapestre, ő 2004-ben kapott kémiai Nobel-díjat tanárával, Avram Hershko magyar származású biokémikussal és az amerikai Irwin Rose-zal közösen, miután leírták azokat a biokémiai mechanizmusokat, amelyek révén a sejtek képesek lebontani és újrahasznosítani a számukra feleslegessé váló fehérjéket, az ubikvitin nevű fehérjemolekulával jelölve meg őket. Aaron Ciechanover A személyre szabott gyógyítás forradalma – meg tudunk-e gyógyítani minden betegséget, és milyen áron? címmel tart előadást.

Az eseményen felszólal Lovász László, az MTA volt elnöke, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszora is, aki Avi Wigdersonnal közösen 2021-ben kapta meg a matematikai Nobel-díjnak tartott Abel-díjat, az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika terén végzett munkássága elismeréseképp.

A 2015-ben alapított AMAT kezdetben hol New Yorkban, hol Washingtonban tartotta évenkénti tavaszi gyűléseit, ezek sora a Covid-járvány miatt szakadt meg. A szervezők úgy döntöttek, idén, az Akadémia alapításának 200. évfordulójára Budapestre hívják össze az MTA külső tagjait – a magukat magyarnak (is) tartó vagy magyarul tudó, magyar vonatkozású témákkal foglalkozó, de életvitelszerűen külföldön élő, tudományos tevékenységet ott folytató kutatókat –, hogy vegyenek részt az újraindított tudományos fórumon.

Az AMAT rendezvényének előadásai visszanézhetőek lesznek az MTA YouTube-csatornáján.

A bicentenáriumi ünnepségsorozat hivatalosan május 5-én veszi kezdetét Széchenyi István szobrának megkoszorúzásával, majd átadják az MTA székháza előtt a Határtalan történet című térplasztikát, amely 200 tardosi nemes mészkőlapon állít emléket az elmúlt két évszázad tudósainak és jelentős tudományos eseményeinek. Ezután kezdődik az MTA 199. ünnepi közgyűlése. Ugyancsak május 5-én a Magyar Nemzeti Múzeumban az MTA történetét bemutató kiállítás nyílik Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia címmel.

Ez is érdekelheti

Karikó Katalin Budapest születésnapján az olvasásról beszélget

2025. november 17-én, Budapest napján Karikó Katalin, Nobel-díjas biokémikussal és kiállítással ünnepelik meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban, hogy 1873-ban ezen a napon egyesítették Pestet, Budát és Óbudát, és ekkor tartotta első ülését az újonnan megalakult Székesfővárosi Közgyűlés.

200 év kincsei címmel nyílt kiállítás az MTA székházában

Megnyílt a 200 év kincsei című kiállítás a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székházában, ahol az MTA Könyvtár és Információs Központ (MTA KIK), valamint az MTA Művészeti Gyűjtemény anyagának jelentősebb darabjai tekinthetők meg.

„Látja” vagy „láttya”? – 10+1 érdekesség a magyar helyesírás hajnaláról

Helyesírás, jottisták, titokzatos írásjelek – 10+1 érdekességet hozunk az MTA első helyesírási szabályzatából. Vicces? Igen. Hasznos? Nagyon.

Kis ország, nagy szellemek – a Magyar Tudomány Éve

Kétszáz éve, 1825. november 3-án ajánlotta fel Széchenyi István egyévi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság megalapítására, amelyből később megszületett a Magyar Tudományos Akadémia, és vele együtt egy olyan szellemi örökség, amely máig meghatározza Magyarország helyét a világ tudományos térképén. A jubileum alkalmából Magyarország 2025/2026-ot a Magyar Tudomány Éveként ünnepli, november 3-át pedig a Magyar Tudomány Ünnepeként tartja számon.