902b490e-ef7e-4e46-b248-46e24a1efe90.jpg

Karikó Katalin is előad a Magyar Tudományos Akadémián

Karikó Katalin, May-Britt Moser, Edward Moser, Aaron Ciechanover Nobel-díjas kutatók és Lovász László Abel-díjas matematikus is részt vesznek az Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága (AMAT) rendezvényén májusban Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megújult székházában.

A kétnapos bicentenáriumi konferenciára az idén 200 éves MTA 199., ünnepi közgyűlése keretében kerül sor május 8-án és 9-én.

A Nobel-, illetve Abel-díjas kutatókon kívül olyan neves, külföldi egyetemeken dolgozó, oktató magyar tudósok tartanak majd előadást, mint Sztipanovics János, Szabó Gyöngyi, Maliga Pál, Tardos Éva, Buzsáki György vagy Barabási Albert-László.

Karikó Katalin, aki Drew Weissmannal együtt 2023-ban nyerte el az orvosi-élettani Nobel-díjat úttörő biokémiai felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették egy hatékony mRNS-alapú vakcina kifejlesztését a Covid-19 ellen, Az mRNS fejlesztése terápiás célokra: az én utazásom címmel tart előadást.

May-Britt Moser és Edward Moser norvég agykutatók 2014-ben John O’Keefe-fel megosztva kapták meg az orvosi-élettani Nobel-díjat az agy helyzetérzékelő rendszerének, az „agyi GPS”-nek is nevezett sejtek felfedezéséért.

Aaron Ciechanover az izraeli Technion műszaki egyetemről érkezik Budapestre, ő 2004-ben kapott kémiai Nobel-díjat tanárával, Avram Hershko magyar származású biokémikussal és az amerikai Irwin Rose-zal közösen, miután leírták azokat a biokémiai mechanizmusokat, amelyek révén a sejtek képesek lebontani és újrahasznosítani a számukra feleslegessé váló fehérjéket, az ubikvitin nevű fehérjemolekulával jelölve meg őket. Aaron Ciechanover A személyre szabott gyógyítás forradalma – meg tudunk-e gyógyítani minden betegséget, és milyen áron? címmel tart előadást.

Az eseményen felszólal Lovász László, az MTA volt elnöke, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszora is, aki Avi Wigdersonnal közösen 2021-ben kapta meg a matematikai Nobel-díjnak tartott Abel-díjat, az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika terén végzett munkássága elismeréseképp.

A 2015-ben alapított AMAT kezdetben hol New Yorkban, hol Washingtonban tartotta évenkénti tavaszi gyűléseit, ezek sora a Covid-járvány miatt szakadt meg. A szervezők úgy döntöttek, idén, az Akadémia alapításának 200. évfordulójára Budapestre hívják össze az MTA külső tagjait – a magukat magyarnak (is) tartó vagy magyarul tudó, magyar vonatkozású témákkal foglalkozó, de életvitelszerűen külföldön élő, tudományos tevékenységet ott folytató kutatókat –, hogy vegyenek részt az újraindított tudományos fórumon.

Az AMAT rendezvényének előadásai visszanézhetőek lesznek az MTA YouTube-csatornáján.

A bicentenáriumi ünnepségsorozat hivatalosan május 5-én veszi kezdetét Széchenyi István szobrának megkoszorúzásával, majd átadják az MTA székháza előtt a Határtalan történet című térplasztikát, amely 200 tardosi nemes mészkőlapon állít emléket az elmúlt két évszázad tudósainak és jelentős tudományos eseményeinek. Ezután kezdődik az MTA 199. ünnepi közgyűlése. Ugyancsak május 5-én a Magyar Nemzeti Múzeumban az MTA történetét bemutató kiállítás nyílik Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia címmel.

Ez is érdekelheti

A reálpolitikus, akit „a haza bölcsének” és a „nemzet prókátorának” is neveztek

„Kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát kockáztatnunk nem szabad” – vallotta a százötven éve, 1876. január 28-án elhunyt Deák Ferenc, a 19. század egyik legnagyobb magyar politikusa, az osztrák–magyar kiegyezés egyik létrehozója, „a haza bölcse”.

Január 17-én történt

„Önhitt elképzelés, hogy a kultúrát csak magasabb rendű szellemek értik meg. Tudni kell a módját, hogyan közvetítsük, akkor válik igazán közkinccsé” – fogalmazta az 1915. január 17-én született – és 1996-ban elhunyt – Széchenyi-díjas író, orvos, művelődéstörténész, polihisztor Benedek István, akinek olyan pszichiátriai és orvostörténeti kötetek fűződnek a nevéhez, mint az Aranyketrec, a Mandragóra, a Semmelweis és kora, Az ösztönök világa és az Ideges emberek.

December 10-én történt

„Ha valaki sok pénzt akar keresni, akkor ne menjen kutatónak, mert ez a szakma nem igazán jövedelmező. A kutatás küldetés, olyan hivatás, amely inspirálja a kutatót: minden egyes nap alig várja, hogy bemenjen a munkahelyére, hogy állandóan azon gondolkodjon, mivel lehetne még jobb, még eredményesebb a munkája, és a végén valami olyasmire kapjon választ, amivel az embereken segíthet. Ez igazán lelkesítő!” – fogalmazta Karikó Katalin magyar–amerikai kutatóbiológus, aki 2023. december 10-én vette át az orvosi-élettani Nobel-díjat.

Átadták a Prima és Prima Primissima díjakat

Idén is tíz kategóriában vehették át a Prima és Prima Primissima díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten.