A tárlat Katkó Tamás színházi kötődésű fotográfiai munkásságát foglalja össze az 1980-as évektől a 2010-es évekig. A teljes életmű legalább harmincezer fotót tartalmaz, melyeket magán- és múzeumi gyűjteményekben őriznek. A kiállítást csaknem harminc előadás fotóiból válogatták, amelyek többek között Madách Imre, Esterházy Péter, Szép Ernő és Balázs Béla, valamint Shakespeare és Mozart művein alapultak.
A fotókon a művészettörténet klasszikus és modern korszakai utalásszerűen jelennek meg, ugyanakkor az 1980-as évek fotókísérleteinek világa is végigkövethető rajtuk. A művész munkáival olyan ikonikus képzőművészeti alkotások stílusát idézi meg, amilyen Rembrandt Éjjeli őrjárata a Carmenben, Rubens Bacchusa a Rubens és a nemeuklideszi asszonyokban, a Georges de La Tour festményeit idéző fényhatások A csodaszarvas népében vagy a kortárs képzőművészet vizuális megoldásai és gondolatai A varázsfuvolában – sorolták a közleményben.
Katkó Tamás művészetének legfőbb stiláris jegye a párás vagy szemcsés kép, amely egyik magyarázata, hogy a pályája elején nem használt csúcsminőségű technikai eszközöket. Képeit különleges színhatások jellemzik, visszafogott palettája gyakran egymással harmonizáló sárgás, zöldes földszíneket emel ki. Máskor az élénkpiros és az indigókék uralják a látványt, de monokróm árnyjátékok, koromszín sziluettszerű alakok és fluoreszkáló figurák is feltűnnek.
Katkó művei szorosan kötődnek az irodalomhoz, ami már gimnazista korában is meghatározta érdeklődését. A Mester és Margarita színházi adaptációiról készült fotói ritkaságnak számítanak, mivel több nézőpontból, puritán eszközökkel és pompás látványvilággal jelenítik meg a cselekményt. Az első fényképek fekete-fehérben mutatják meg a Tanulmány Színház Stúdió szabadtéri próbáit 1984–85-ből. A fotókon továbbá megjelenik az 1920-as évek mozdulatművészetének utóélete, melyet Dienes Valéria táncpedagógus honosított meg. 1991-ben a Tanulmány Színházból alakult Arvisura Színház is feldolgozta Bulgakov művét, melyet Katkó sejtelmesen fénylő jelenetekkel láttat, 1997-ben pedig a Szegedi Nemzeti Színház barokkos díszletében elevenedtek meg a klasszikus regény szereplői.
