Van valami egészen megnyugtató ebben a térben. Ez persze egyrészt magának a kék színnek tulajdonítható, amelyről már tudományosan is bizonyították, hogy lassítja a pulzusszámot és felszabadítja a boldogsághormont a szervezetünkben. Azonban jobban elmerülve a kiállításban világossá válik, hogy ez a békés, medítatív hangulat magukból a művekből árad, amelyek kissé olyanok, mint az ikonok. Időtlenségük és téren kívüliségük folytán teljesen magukba szippantják a látogatót.

Nagyon sok olyan munka szerepel ebben az anyagban, amelyek a képsík kitágításával, a felület térbelivé alakításával játszanak el. Izgalmas technikákkal olyan vastagságot adnak a vászonnak, amely gyönyörű, sűrű faktúrával terhelt kompozícióvá áll össze.

Ilhwa Kim Seed Universe 18 című képe például a több tízezer feltekert papírréteg, a „magok” által válik térbelivé. A mű attól függően, hogy mekkora távolságból és milyen szemszögből nézzük, folyamatosan mozgásban van, szinte hullámzik a szemünk előtt. Mellette Suh Jeong-Min Lines of Travel munkája, habár ugyanabból a hagyományos, kézzel készített koreai papírból, az úgynevezett Hanji-ból építkezik, mégis egészen más hatást kelt. Itt az összetömörített papír széttartó, tüskésebb felületekké áll össze, amelyek robbanásszerűen törnek ki a síkból.

Suh Jeong-Min Lines of Travel és Ilhwa Kim Seed Universe 18 képei, köztük Tauber László idoljai

A két alkotó nemcsak a sík-tér játék mestere. Remekül ötvözik egymással a tradíciót és a modernitást: hagyományos anyaggal dolgoznak, azonban mégis egészen provokatív és újszerű módon építik be a munkájukba. Ilhwa Kim képében különféle imaszövegek is megbújnak, amelyek ugyan olvashatatlanná lesznek ebben a szövedékben, tartalmuk mégis belevegyül a műbe.

Reigl Judit: Éva

Ebbe a sorba tartozik még Hur Kyung-Ae BL 1016BP című munkája, amely hasonlóan elmossa a szobrászat és a festészet között húzódó határt. Az élénk, vibráló színű festékrétegek szikáran emelkednek ki az alapot befedő kékségből érzéki, expresszív hatást keltve. Az építés és rombolás kettőssége adja meg ezeknek a munkáknak a karakterisztikáját. Az alkotó a festékrétegekbe belemarva-kaparva, majd a lehullott festékport újra felhasználva meglepetésszerű látványt hoz létre, amely egyszerre gyönyörködtet és gondolkodtat el a teremtés mibenlétéről.

Hur Kyung-Ae: BL 1016BP

A belső falon négy olyan munka szerepel, amik különféle textúrájuk folytán maradnak meg az emlékezetünkben. Aatoth Franyo Blue Grass című festménye, habár úgyszintén meditációra hív, mint a kiállítás oly sok munkája, mégis van benne egyfajta felkiáltójel is. A természet pusztulása, elidegenedése ölt testet a kuszán és kéken villodzó fűszálakban. A gesztusjellegű ecsetvonások dinamikussá teszik ezt a kompozíciót, úgy érezzük, mintha a képen fűszálak lengedeznének a szélben.

Reigl Judit Hydrogen, proton, neutron festménye a lebegés, a sodródás, a létezés lassú változásának leképezése. Mellette Sung Pil-Chea festménye a hullámok csapódását juttatja eszünkbe. Major Kamill Palmyre képe a telt és üres, színes és színtelen közötti határvonalakat kutatja. Olyan ez a munka, mint egy ősrégi írott tábla, amelyen régi idők tudásának nyomait látjuk, de olvasni, kódolni már nem tudjuk azokat. A közelben Hantai Simon egy kisebb pliage-a rímel erre a munkára. 

Major Kamill és Sung Pil-Chea festményei a háttérben, elöl Lim Dong Lak Point Blue Bird szobra

Az oszlopon Sándorfi István két, kezet ábrázoló festménye egészen nagy hatással van ránk: a Piéta és a Peinture Bleue I. a fotó és a festészet határát teszi semmissé. Monumentális festményein összekulcsolódó kezeket látunk: egyszer kék háttérben, egyszer pedig kék festékkel leöntve. A kékség az ezeken a festményeken, ami megtöri az illuziót. Bármennyire is valóságosnak érezzük a testrészeket, azok mégis csak a festményen belül léteznek.

Sándorfi István: Peinture Bleue I.

Van ebben a kiállításban egyfajta érzéki vonulat is, azonban a tüzes erotikával szemben ezeken a munkákon inkább a test finom vonalain, az emberi formákban rejlő íveken, vonalakon van a hangsúly. Reigl Judit Évája néhány hangsúlyos kontúrral emelődik be a festmény fizikai terébe, válik el a homogén kék háttértől. Méhes László két aktja nagyon transzparens, áttetsző, légiesen könnyű férfitesteket tárnak a látogató elé. A textília gyűrődései és tapadásai sejtelmesen tárják fel a torzókat, amelyek szoborszerűen plasztikusak. A testről szólnak Taubert László kék idoljai is, amelyek tárgyilagosan, szenvtelenül állnak a térben, mintha valamilyen régmúlt korból csöppentek volna ide. Az erősen stilizált, mégis elengáns alakok egyszerre idézik meg az ókori egyiptomi szobrászatot és Giacometti művészetét.

Lim Dong Lak Point Blue Bird című szobra a kéknek egy érdekes, krómozott, fényes árnyalatát villantja fel. Az íves formák rendkívül harmonikussá teszik ezt a munkát: látjuk, ahogy szinte elröppen a madár a talapzatáról. Légies, könnyű ez a szobor, miközben mögötte igazán erős szimbolika húzódik meg. A boldogság, béke, remény kék madara ölt itt testet. Ezzel a szoborral az egész kiállítás nagyon aktuálissá válik: olyan időszakban élünk, amikor nagyon vágyunk mindarra, amit a kék szín szimbolizál. Reménykedünk a biztonságban, a békében, a megnyugvásban, az elcsendesedésben.

galéria hétköznap 10:00-16:00 óra között, előre bejelentkezéssel tudja fogadni a látogatókat.