A Nagyberuházásokat megelőző régészeti feltárások Türingiábanés hasonló magyarországipéldák című kiállítás nem vonultat fel temérdek régészeti leletet, de amelyek a Nemzeti Múzeum időszaki tárlatán megjelennek, rendkívül reprezentatív módon képviselik a Türingiában lezajlott ásatások valóságos kincsesbányáit. A Németország középső részén található szövetségi tartomány területén 1990 óta épült autópálya, a gyorsforgalmi- és településelkerülő út, illetve a víz- és gázvezeték-építés több száz kilométernyi nyomvonalat jelentett: ezáltal furcsa, évezredeken átívelő kapcsolat keletkezett múlt és jelen, az ősi föld és a modernizáció betonrengetege között. Ahogy a kiállítás rendezői fogalmaznak: "Türingiában is csak 50 cm választja el egymástól a múltat és a jövőt". És bár a nagyberuházások végrehajtóit sokan tekintik a műemlékek és a régészet ádáz ellenségeinek, éppen ezek az építkezések tették lehetővé, hogy a régészek időben és térben is vizsgálhassák a tartomány területét. Az itt zajló, példaértékű régészeti munka ismérve a régészeti emlékek széleskörű védelme, amelyben civilek is segédkeznek.
A sok kisebb és nagyobb feltárás jelentős tudományos eredményeket hozott napvilágra, ezáltal gyarapítva az elmúlt 7000 év településtörténetével, temetkezési szokásaival kapcsolatos információkat, emellett a terület gazdaság- és népességtörténete is számos szemponttal gazdagodott. A Nemzeti Múzeum időszaki kiállítása a Türingiai Műemlékvédelmi és Régészeti Hivatallal, illetve a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálattal és Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal együtt mutatja be kutatási eredményeit. A minden szempontból alapos és kimerítő tárlat rengeteg hasznos adalékot, dokumentumot vonultat fel a témában, de annak sem kell csalódnia, aki inkább a leletek fizikai valójában leli örömét.
A több ezer éves használati tárgyak - karvédő lemez, kovakőből készült penge, nyílhegyek - mellett hihetetlen, hogy egy-egy ékszer, nyakék majdhogynem kifogástalan állapotban őrződött meg az utókor számára. A kiállítás legkülönlegesebb darabjai közé tartoznak azok az elektron - ezüst és arany ötvözetéből készült - hajkarikák, amelyekhez hasonló csak néhány került elő az ásatásokon. Magyar vonatkozásban a Biatorbágyon feltárt két római éremkincslelet töltheti el izgalommal az antik darabok szerelmeseit, hiszen a két pénztartó edény egészen mostanáig teljesen érintetlenül, tele érmékkel várta sorát, hogy a Nemzeti Múzeum közönségének megmutatkozhasson.
