Átértelmezett Nyolcak kiállítás a Szépművészeti Múzeumban

Berény Róbert Cilinderes önarckép, 1907 Olaj, vászon 79 x 60 cm Janus Pannonius Múzeum, Pécs

A huszadik század első éveiben működő Nyolcak csoportosulás a magyar művészettörténetben szinte egyedülálló módon tudott korszerű, ugyanakkor minőségi festészetet képviselni és létrehozni. Az elsősorban francia modern művészetből eredeztethető önálló festői stílusuk száz éve botrányt, ma pedig szenzációt és elismerést vált ki a képzőművészet iránt érdeklődő közönségből.

A pécsi Nyolcak kiállítás vidéki viszonylatban óriási sikernek számított, nem meglepő tehát, hogy az EKF program lejártával egy ilyen impozáns és ugyanakkor a magyar művészettörténet szempontjából is fontos tárlatot a fővárosba költöztetnek. Az viszont mindenképpen furcsa, hogy az egyértelműnek tűnő Magyar Nemzeti Galéria helyett az eddig kizárólag egyetemes művészettel foglalkozó Szépművészeti Múzeum ad otthont a Nyolcaknak. Persze tény, hogy az egyik legkvalitásosabb és korában leginkább előremutató magyar festészeti csoportról beszélhetünk, amit itthon csak a Szépművészeti állandó kiállítása helyezhet igazán nemzetközi kontextusba.

Czóbel Béla Fauve csendélet, 1907 Olaj, karton, 60 x 48 cm Magántulajdon

Feltehetjük a kérdést, hogy miért lehet ez a kiállítás izgalmas annak a már több, mint húszezer, feltehetően csak részben vidéki embernek, aki már látta a Nyolcak pécsi változatát. Erre a kérdésre a tárlat sajtótájékoztatóján egyértelmű választ kaptunk, ugyanis megtudhattuk, a budapesti tárlatnál koncepciójában és a kiállított képek leltárában is különbségeket fedezhetünk fel. A Pécsett kiállítottaknál kevesebb, körülbelül kétszáz, igazán meghatározó kép került a tárlat itteni verziójába úgy, hogy emellett tíz, korábban nem látott festmény is helyet kapott a már korábban is kiállított művek mellett. A friss szerzemények közül talán a legkülönlegesebb darab Orbán Dezső korábban elveszettnek hitt, Ausztráliából érkező, nagy méretű 1912-es fekvő női aktja. A mű körülbelül csak egy hét múlva kerül fel a kiállítótér falára, de addig is életnagyságú reprodukción élvezhetjük a több mint kilencven éve nem látott munkát. Újdonságnak számít még Czóbel Béla három nemrég előbukkant, 1905-re tehető műve is, amelyek a művész párizsi korszakának maghatározó képei közé tartoznak. Ezeket a Nyolcak párizsi (leginkább a fauvizmusban gyökerező) előzményeit bemutató teremben láthatjuk, amely mellett közvetlenül a Nyergesújfalun készült festményekkel találkozhatunk. A Kernstok Károly birtokán született, a Nyolcak csoport stílusát megelőlegező műveknek egész teremsort szentel a tárlat és mielőtt a már megalakult festőcsoport anyagához érkeznénk, a szintén előzménynek tekinthető MIÉNK (Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre) munkásságát is megismerhetjük, még ha jelzésszerűen is. Bár a megalakulás előtti évekre nagyobb hangsúlyt fektet a budapesti tárlat, a kiállítás gerincét továbbra is a centenáriumát ünneplő Nyolcak csoport három egykori budapesti tárlatának (1909, 1911, 1912) rekonstrukciós kísérlete képezi. Bár ez a folyamat láthatóan még mindig folyik, a Szépművészetiben látható Nyolcak tárlat már egyértelmű előrehaladást mutat a korábbi, pécsihez képest.

Berény Róbert Cilinderes önarckép, 1907 Olaj, vászon 79 x 60 cm Janus Pannonius Múzeum, Pécs

A kronológiai sorrendben haladó kiállítás az 1909-es, első Nyolcak tárlat fauve hatású darabjai után az 1911-es második, a Nemzeti Szalonban bemutatott anyag változásait jól érzékelteti. Az expresszívebb munkák mellett, a kicsit klasszikusabb mintákhoz visszatérő monumentális darabok különváló tendenciája is könnyen észrevehető. Előbbit inkább Berény Róberthez, utóbbit pedig Pór Bertalanhoz köthetjük. A Nyolcak utolsó 1912-es tárlata már a legtöbb festő távolmaradását hozza magával és végleg elkülönül az expresszívebb és a monumentális irányzat. Az időben és a kiállítás termeiben továbbhaladva elérünk a Schiffer-villát bemutató részhez, ahol Kernstok Károly által tervezett üvegablakok rekonstrukcióit és egy még készülőben lévő, a Nyolcak kiállítás előkészületeit és kutatómunkáját bemutató dokumentumfilm részleteit láthatjuk.

A Szépművészeti Múzeum óriási és jól kihasználható terei izgalmasabb és jobban értelmezhető bemutatásra adnak lehetőséget. Ilyen újításra jó példa a kiállítás egyik terme, ahol egy középen elhelyezett Cézanne csendélet köré lett kiállítva több, Nyolcak tagok által készített, ugyanebben a témában született festmény.

A professzionális kurátori munkának köszönhetően tehát ugyanolyan izgalmas lehet a Szépművészeti tárlata azoknak is, akik látták a kiállítást Pécsett.