image2.jpeg

Új bemutatókkal készül 2025-re a külföldön is sikereket elérő Szegedi Kortárs Balett

Helsinkiben, Brüsszelben és Párizsban is vendégeskedett a szegedi társulat, utóbbi városban tizennégy alkalommal töltötték meg a táncművészek a Fekete hattyú és a Carmina Burana előadásaival a nézőteret. A Szegedi Kortárs Balett a jövő évben is sok izgalmas produkciót ígér.

Magyarországon és külföldön egyaránt nagy érdeklődés és siker övezte a társulat karácsonyi darabját, a Diótörőt. Csajkovszkij zenéje és az előadás friss, játékos, ám hangulatában, látványában mégis klasszikus megvalósítása nemcsak a gyerekeket, de az őket kísérő felnőtteket is lenyűgözte. Szegeden a gyerekbérlet igényeinek megfelelően január és február során tovább játsszák az előadást. Felújítják a nagy sikerű Shakespeare darabot, a Leart és megkezdik a Jelenetek a házasságról című új produkció előkészületeit.

A 2024/25-ös évad kezdete óta eddig 67 előadást teljesített az együttes, ebből Franciaországban, majd Finnországban és Belgiumban összesen 25 előadást játszottak. Párizsban először mutatkozott be a társulat. A Le 13ème Art Theatre kilencszáz fős nézőterén 14 estén aratott sikert a Fekete hattyú és a Carmina Burana, ami jó belépőként szolgál Európa kulturális piacának egyik fővárosába. Helsinkiben, a Savoy színházban, illetve Brüsszelben a Cirque Royal 3500 fős nézőterén visszatérő vendégként üdvözölték a szegedi együttest.

Echéry-Pataki András igazgató arról számolt be, hogy a Szegedi Kortárs Balett Belgium legkedveltebb balett-társulatává vált; vezeti a leglátogatottabb balettegyüttesek listáját, hiszen a legtöbb jegy a Carmina Burana, a Fekete hattyú és a Diótörő című előadásokra fogyott. Didier Durieux belga menedzserükkel hosszú távú céljaik vannak, és már 2025 karácsonyára hirdetik a jegyeket, illetve 2026-ra is terveznek. 

A Brüsszeli Liszt Intézet kísérő rendezvénnyel csatlakozott az előadásokhoz, amelyből hagyományt kívánnak teremteni. A szervezet székházában szakmai napot tartottak, melynek keretein belül Czár Gergely társkoreográfus és Imelda Bianca Jeremias jelmeztervező részvételével nagy érdeklődésre számot tartó pódiumbeszélgetést és jelmezkiállítást szerveztek, valamint a vendégek részletet tekinthettek meg a Carmina Buranából. Az estet Magyarország belgiumi nagykövete, Kovács Tamás Iván nyitotta meg, beszédében hosszasan méltatva a szegedi művészeket. A diplomata visszatérő vendége az együttes előadásainak. 

A 2025-ös év első bemutatójaként tavasszal Ingmar Bergman kultfilmjének címére utalva, Juronics Tamás művészeti vezető születendő koreográfiáját, a Jelenetek a házasságról című művet tűzik műsorra. A darab a Nemzeti Táncszínház partnerségével valósul meg és először a szegedi nézők előtt mutatkozik be április 25-én, majd Budapestet követően külföldre is utaztatják.

Juronics Tamás elmondta, hogy ősszel Mozart művészete előtt tisztelegve Ama deus címen alkot koreográfiát. A történet a zeneszerző művei köré épülve személyiségét, a nőkhöz fűződő kapcsolatait, egy zseni viszonyát jeleníti meg a körülötte lévő világgal. Az új produkció a hazai premiereket követően decemberben a szerző halála évfordulójának napján Brüsszelben is bemutatkozik. 

 

Ez is érdekelheti

Nemes László új filmjéért rajonganak a francia kritikusok és nézők

Nemes László Moulin című történelmi drámája a franciaországi bemutató hetében az új filmek nézettségi listájának élére került, és a Benelux államokban is az első helyen debütált. Az alkotás a francia kritikusok tetszését is elnyerte, az Écran Total filmes szaklap az Audience Favourite, vagyis a Közönség Kedvence címmel ismerte.

Díjat alapítottak a mesterséges intelligencia segítségével készült könyveknek

Az elismerést a matematikus, fizikus és vallásfilozófus Blaise Pascal után Prix Pascal de Littérature IA díjnak nevezték el, amelyre bárki pályázhat francia nyelvű szöveggel.

Francia állami kitüntetést kapott Vashegyi György

A karmester a Művészetek és Irodalom Rendjének tiszti fokozatában (Officier de lʼOrdre des Arts et des Lettres) részesült.

Julius Caesar beszámolói elevenedtek meg a párizsi ásatáson, fény derülhet a város múltjára

Több mint kétezer éves, húsz méter hosszú falat fedeztek fel a nyáron Párizs belvárosában, amely az első tárgyi bizonyítéka lehet a város gall eredetének.