(MTI) Virág Judit közepesre értékelte az aukciót. A nagyon jó képek kiemelkedő áron elkeltek, a közepesekre nem vevő a piac ? fűzte hozzá. Mindazonáltal 67 tételért adtak egymillió forintnál magasabb összeget, és nyolc alkalommal nyolc számjegyű összeget ütöttek le. Az pedig igazi sikernek könyvelhető el, hogy az aukció két csúcsdarabja, a francia vadak hatását tükröző két nagybányai festmény nagyon magas áron kelt el. Perlrott Csaba Vilmos korai remekműve, az 1908-ra datált Verőfényes udvar Nagybányán, a magyar fauve festészet emblematikus alkotása 50 millió forintra ért. Az izzó, harsány, színes, ragyogóan friss festmény, mint az aukció legdrágább tétele, 34 millióról indult. És ezt az elsőségét meg is tartotta.
A másik fauve kép, a Nagybányai táj szintén 1908-ból Iványi Grünwald Béla életművének egyik kiemelkedő alkotása. A hosszú ideje magángyűjteményben őrzött mű 20 millió forintos kikiáltási árát 30 millióra verték fel.
Sokakat hozott lázba Ferenczy Károly legkedveltebb képének, a Madárdalnak egy ismeretlen vázlata, előzménye. A most felbukkant olajkép, a Változat a Madárdalhoz Ferenczy egyik legkorábbi, 1893-as plein-air alkotása. Induló árát megháromszorozva, 28 millió forintért szerezte meg egy gyűjtő.
Szinyei Merse Pál 1905-ös Dombos táj című vászna igazi plein air festmény, zöldellő domboldallal, a fák lombja közt ragyogó napsugárral. Nem csoda, hogy 19 millióra juttatták. Fényeivel, finom színeivel vonzotta a gyűjtőket Mednyánszky László Alkonyatban hazafelé című méretes vászna, 9,5 millión kínálták és 14 millión ütötték le. Ugyanennyiért, kikiáltásának több mint dupláján vitték el Szőnyi István Dunakanyar tájképét.
Czigány Dezső Csendélet fehér kancsóval című vászna 1912-ből való, amikor a mester a Nyolcak művészcsoporttal együtt dolgozott. Ezért a képért 7 millió forintról 12 millióig tartott a licit.
Jelentős licittel, egy-két millióval megtoldva vitték el ifjú Markó Károly, Anna Margit, Bernáth Aurél, Kernstok Károly, Pekári István, Kmetty János, Scheiber Hugó, Kádár Béla festményeit. Több Zsolnay kerámiáért adtak milliókat, egy 1906 körüli nőalakos panorámadíszítményes vázáért pedig 4,6 milliót
