hazateresenemkivanatos_3R.jpg

Hazatérése nem kívánatos

Megnyílt a Holokauszt Központ legújabb időszaki kiállítása a Páva utcai zsinagóga karzatán. A Hazatérése nem kívánatos a hétköznapi emberek perspektíváján keresztül tárja elénk a holokauszt előtti és utáni évek társadalmi átalakulásának borzalmait.

A kiállítás, amelynek címét Zsolt Béla Kilenc koffer című művéből kölcsönözték a kurátorok, mélyebb betekintést nyújt abba, hogyan élte meg a magyar társadalom a zsidóüldözés korszakát, s hogyan vált egyesek számára a hazatérés nem kívánatossá.

A Páva utcai zsinagóga gazdagon díszített különleges terébe lépve immár stilizált utcaképpel találja szembe magát a látogató. A kívülről fa és fekete textil kombinációjából szerkezetileg is figyelemre méltóan megalkotott városszövetben egyedülálló perspektíva, öt különböző szakma képviselőinek, hétköznapi embereknek sorsa tárul elénk. Nem a történelem nagy, már sokszor vizsgált eseményein és főszereplőin, hanem az ügyvédek, újságírók, házmesterek, hentesek és a BSZKRT közlekedési vállalat dolgozóinak életén keresztül szembesülünk a város társadalmának az 1938-ban kezdődő árjásítás hatására történő átalakulásával.

Ez a kiállítás nem azokkal foglalkozik, akik a zsidóellenes törvények meghozataláért felelősek voltak, vagy ezek végrehajtásában részt vettek, hanem arra törekszik, hogy emberközeli képet adjon arról, hogyan élték meg a magyar társadalom különböző rétegei a zsidóellenes intézkedéseket.

Nem csupán dokumentumokat és történelmi forrásokat sorakoztat fel, hanem személyes sorsokat, azok direkt vagy indirekt módon való egymásba fonódását, kölcsönhatásait is végigköveti. A falak között így valósággal megelevenednek azok a dilemmák, félelmek, döntések és ezek hatásai, következményei, amelyek 1938-tól kezdődően átszőtték a mindennapokat, és amelyeket így több évtized távlatából végignézve, olvasva végre nem csupán egy történelmi eseménysorként láthatjuk a Holokausztot, hanem ami valóban volt: hétköznapi emberek személyes drámájaként és tragédiájaként, történeteik láncolataként, amely mindannyiunk életét formálja mind a mai napig.

A kiállítás az intézmény két kutatójának, Ádám István Pálnak és Lénárt Andrásnak saját kutatási eredményeit, illetve azok ilyen formában is értelmezhető és megjeleníthető szubsztanciáját dolgozza fel. Az itt pedzegetett társadalom- és mentalitástörténet, a kritikai gondolkodásra ösztönző kérdésfeltevés azonban nem ér véget a karzaton: Ádám István Pál idén bemutatott, Házmesterek a vészkorszakban című könyvében, Lénárt András pedig hamarosan megjelenő tanulmánykötetében boncolgatja tovább ezt a mindeddig túlzottan háttérbe szorított perspektívát.

Ez is érdekelheti

Kállai Márton: A közösségi kertek város és természet egymás mellett létezését szimbolizálják

Ha minden összeomlik, vajon mit lehet még tenni? A Reális utópia című kiállítás ebből a helyzetből indul, de itt nem áll meg: a cselekvő remény művészete azt vizsgálja, hogyan mozdíthatók el a disztópikus képek a cselekvés irányába.

Hazatér Szentendrére a magyar művész, aki New Yorkban lett világhírű

Van egy pont, ahol a földrajzi határok elmosódnak, és a művészet válik az egyetlen közös nyelvvé. Balogh István Vilmos Beyond Borders/Határokon túl című kiállítása ezt a határátlépést teszi láthatóvá a Szentendrei Régi Művésztelep centenáriumi tárlatsorozatának második kiállítójaként.

Hírmozaik – április 26.

Strobl Alajos születésének 170. és halálának 100. évfordulója alkalmából nyílt kiállítás a Várkert Bazárban, széles körű szakmai összefogást szorgalmaz a Filmreform, nyáron indul José Cura világhírű argentin tenor és Szamosi Szabolcs Liszt-díjas orgonaművész közös koncertsorozata – hírösszefoglalónk.

Rókatánc, musicalkoncert, sétahétvége és a pesti tőzsde világa – Programajánló

Zenés utazás a West Endtől a Broadwayig, sétahétvége Budapesten, Rókatánc a Hagyományok Házában, kiállítás a pesti tőzsde világáról, Boggie-lemezbemutató, születésnapi Európa Kiadó-koncert – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.