fortepan_190711.jpg

Pásztory Zoltán már kisdobosként tudta, hogy dobos akar lenni

Nyolcvan éve, 1944. október 31-én született Pásztory Zoltán, a Kossuth-díjas Illés-együttes dobosa. A már kisdobosként is doboló zenész 1965-ben került a legendás zenekarba, ahol a formáció feloszlásáig játszott. A „nagy csapat” 40 éves jubileumi koncertjein már nem tudott ott lenni, 2005-ben, nem sokkal az esemény bejelentése után meghalt.

Apja jogász, egyetemi tanár, anyja tanítónő volt. A fővárosban, a Zeneakadémia közelében nőtt fel, az intézmény próbáira a környékbeli srácokkal együtt őt is beengedték. Szülei ötéves korától zongorázni taníttatták, de ezt a hangszert nagyon nem szerette, sokkal jobban érdekelte a dob, talán azért, mert azon játszani látványosabb. Egy szerencsés véletlen folytán az iskolában ő lett a kisdoboscsapat dobosa, majd dobolt az úttörőzenekarban is, aztán a MÁV Ifjúsági Zenekarban, a MÁV Szimfonikusoknál, a KISZ Művészegyüttesben, tizenkilenc éves korától pedig az Operettszínház zenekarában, és közben elvégezte a konzervatóriumot is.

A már évek óta működő Illés-együttesbe Szörényi Levente csábította, aki arra figyelt fel, hogy egy alkalmi zenekarban olyan erővel üti a dobot, ahogy azt egy beategyüttesben kell. Igen szép összeget ígért neki fellépésenként, persze a színházi fizetés mellé. Igaz, Pásztory utóbbit szinte teljes egészében az Operettben őt helyettesítőknek adta, és mivel a koncerteket nem volt könnyű egyeztetni a színházi munkával, olykor a taxiban öltözött át a színházból az Illés Klubba tartva. A kettős elfoglaltságot 1971-ig bírta, akkor nehéz szívvel, de feladta operettszínházi állását.

Az ő csatlakozásával alakult ki az Illés-együttes klasszikus felállása 1965-ben: Szörényi Levente szólógitáron, testvére, Szabolcs basszusgitáron, Illés Lajos billentyűs hangszereken, Bródy János gitáron játszott. Az év nyarán a nógrádverőcei ifjúsági táborban játszottak, itt születtek meg az első magyar nyelvű beatdalok (Az utcán, a Légy jó kicsit hozzám, az Óh, mondd). Még az év során elkészült velük az első magyar nyelvű beatkislemez is (Táskarádió), Koncz Zsuzsa pedig a tévében elénekelte Rohan az idő című dalukat.

Az 1966-ban rendezett I. Táncdalfesztiválon a megosztott második díjat nyerő Még fáj minden csók című számuk a közönséget is megosztotta, de az 1968-as fesztiválról szinte minden díjat elhoztak – a fődíjat is beleértve – Amikor én még kissrác voltam című, népzenei gyökerű szerzeményükkel. Az Illés ekkor ért a csúcsra, az ország legnépszerűbb zenekara volt az Omega és a Metró mellett, számaik megtöltötték a slágerlista élmezőnyét, koncertjeik átütő sikert arattak.

Kívülről nem látszott – a siker elfedte –, de a zenekaron belüli törésvonalak egyre mélyültek. A hangulat 1970-től már nagyon rossz volt, a „villámhárító” szerepét Pásztory vállalta, aki szerény habitusának köszönhetően a szakmai vitáknál, nézetkülönbségeknél le tudta csillapítani a kedélyeket. Hiába születtek még kiváló albumok, a zenekarvezető Illés Lajos nehezen viselte a számok zömét szerző frontember, Szörényi Levente meghatározó szerepét az együttesben, amelyet aztán 1973 végén fel is oszlatott.

Pásztory még bízott a zenekar jövőjében, ezért nem sokkal a vég előtt visszautasította az Operettszínház ajánlatát, hogy térjen vissza hozzájuk dobolni. Döntését később megbánta, mert nagyon szerette a színházat, ahol őt is szerették, később azt mondta: ha igent mond, másként alakulhatott volna az élete. Illés Lajos hívta új együttesébe, de ő akkor már egy jó gázsiért külföldre tartó, színvonalas szalonzenekarral tárgyalt. A pénzre nagy szüksége volt, mert szerzői jogdíjakat ő nem kapott, csak a fellépésekből élt, s válása után lakásépítésbe fogott. A turné indulásáig beállt egy kisiparoshoz gumikereket önteni, ahol a lába elfertőződött, kis híján amputálni kellett.

Gyógyulása után a Boden-tónál egy szálloda szalonzenekarában játszott. Beilleszkedett, jól érezte magát, újra megnősült, francia feleségétől kislánya született, de ez a házassága is válással végződött. A zene mellett az olvasás, az úszás, az asztalitenisz volt kedvelt időtöltése. Amikor a szállodai együttes szétszéledt, a közeli weissensbergi Golfhotel menedzsere lett, a vendégekkel foglalkozott. Az Illés régi szép időket idéző nosztalgiakoncertjeire 1981-ben, 1990-ben, 1996-ban, 2001-ben is hazajött, 1990-ben a Népstadionban 80 ezren hallgatták az együttes legsikeresebb dalait, a koncert valóságos népünnepéllyé vált.

Az Illés negyvenéves jubileumára 2005-ben két előadást terveztek: egyet Csíkszeredában, egyet pedig a Sziget Fesztivál nulladik napján. Pásztory Zoltán nem sokkal a bejelentés után, 2005. május 1-jén váratlanul meghalt: vérnyomásproblémái miatt került egy budapesti kórházba, ahol feltehetően szívinfarktust kapott. Az immár végleges búcsúkoncerteken tanítványa, Szörényi Örs (Levente fia) ült a dobok mögött.

Pásztory Zoltán – aki a sikerek csúcsán is megmaradt kedves, közvetlen embernek – egyszer azt nyilatkozta: „velem életemben egyetlen fontos dolog történt: az Illés-zenekarban beülhettem a dob mögé.” Az Illés-együttes tagjaival együtt 2000-ben Kossuth-díjat kapott. A lemezek két dobszólóját őrizték meg: az 1969-es Illések és pofonok című albumon Meleghengersor címmel mutatta be tudását, az 1971-es Human Rightson A legjobb dobos a világon című dalban még énekelt is.

2025 januárjában a 60 éves Illés-együttes előtt tisztelgő koncertet rendeznek a Papp László Budapest Sportarénában.

Ez is érdekelheti

Még száz évvel Antoni Gaudí halála után is építik a világ legmagasabb templomát Barcelonában

Száz éve, 1926. június 10-én halt meg az Isten építészeként is emlegetett katalán mester, Antoni Gaudí, akinek legismertebb műve a Barcelona jelképének és Spanyolország egyik legfőbb idegenforgalmi látványosságának számító, több mint száznegyven éve épülő és 172,5 méter magas Sagrada Família templom.

Huszonöt dollárral érkezett Amerikába Zukor Adolf, az első hollywoodi filmstúdió elindítója

Ötven éve, 1976. június 10-én halt meg Zukor Adolf (Adolph Zukor) magyar származású amerikai producer, a hollywoodi filmgyártás egyik létrehozója, a Paramount filmstúdió alapítója.

Aki nemcsak Mariót varázsolta el – Ötven éve halt meg Latinovits Zoltán, a színészkirály

A posztumusz Kossuth-díjas színész nevéhez olyan emlékezetes alakítások kötődnek, mint a Mario és a varázsló Cipollája, a Tóték őrnagya, vagy a Szindbád és a Szegénylegények című filmek főszerepe.

A népzenei revival mozgalom Béla bácsija ma lenne nyolcvanéves

Halmos Béla – a nemrég elhunyt Sebő Ferenc mellett – nemcsak az alapító atyja volt az 1972 májusában belendült, világszerte százezreket vonzó táncházmozgalomnak, hanem mindvégig megmaradt egyik legstabilabb és leghitelesebb oszlopának.