Útlevél, futár-rendszer, pedáns hivatali gépezet, tolerancia a sokvallású birodalom kultúrái iránt az egyik oldalon. Tízszemélyes katonai alakulatok a másikon, ahol, ha egy harcos mulaszt, mind a tíznek a fejét veszik. A Dzsingisz kán óriásbirodalom ellentmondásosnak tűnő szabályait és tárgyi emlékeit péntektől jobban megismerhetjük a Magyar Nemzeti Múzeumban. A szeptember 2-ig nyitva tartó tárlathoz nyári gyerekprogramokat szerveznek.
Milyen ember lehetett Dzsingisz kán (eredeti nevén Temüdzsin)? Elvakult, kegyetlen? Vagy ellenkezőleg: békés, toleráns uralkodó? Hogyan volt lehetséges kora technikai színvonalán meghódítania a Csendes-óceántól a Kárpát-medencéig terjedő birodalmát? Hogyan tudott legyőzni oroszt, perzsát, koreait, indiait, kínait, indonézt, európait? És főleg, hogyan érte el, hogy a leigázott népek uralma alatt maradjanak? Mit ettek, mibe öltöztek, mivel harcoltak, hogyan temetkeztek a mongol birodalom katonái?
Ha mindezekre a kérdésekre lusták vagyunk lexikonokat bújva választ keresni, járjuk be a Magyar Nemzeti Múzeum pénteken nyíló Dzsingisz kán és öröksége című kiállítását, amely Bonn, München, az ausztriai Schallaburg és Isztambul után érkezett nemrég Budapestre. A négy kamionnyi műtárgy legnagyobb része Mongóliából való, de - mint a tárlat korábbi helyszínein - a rendező intézmény nálunk is hazai gyűjtemények darabjaival egészítette ki a kollekciót.
A Nemzeti kiállításánál ráadásul sajátos helyzet adódott: a tárlat anyagából az egyik fontos műtárgykölcsönző, az Ermitázs a leletek további utaztatásának kockázatossága miatt kivonta anyagait. Ezt a hiányt a magyar rendező stáb - mint azt a tárlat kurátora, Kovács S. Tibor nyilatkozta - részben a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeumból pótolta. További kiegészítésért a muzeológus Mongóliába utazott, így a hazai közönség a hatszáz kiállítási tárgy közt korabeli fegyvereket és tizenharmadik századból való páncélt is láthat.
Persze, Dzsingisz kán a legkiválóbb fegyverekkel sem ment volna semmire mintaszerű katonasága nélkül. Seregének titka állítólag az volt, hogy nem századokba vagy ezredekbe szervezte katonáit, hanem mindössze tíz személyes alakulatokba, amelyek valószínűleg totális egymásra utaltságukban váltak ilyen sikeressé. Ugyanis, ha az osztag egyetlen katonája szabályt szegett, mind a tizüket kivégeztette Dzsingisz.
A tárlat egyébként nemcsak a harcászat témáját járja körül, foglalkozik a birodalom politikájával és az ott élő népek hitvilágával, művészetével is. Megérkezett például Budapestre Ulánbátorból az a nyolcadik századból származó, ékkövekkel díszített diadém, amelyet a türkök parancsnoka viselt egykor, és egy pénzben szinte kifejezhetetlen értékű aranyszarvas, amelyet egy 2000-ben lebonyolított ásatáson, a Karakorum expedíción leltek meg egy sírban a régészek.
De láthatók a kiállításon más totemállatok, például farkasok, és kiderül az is: a birodalomban az iszlámon kívül élt és érvényesült a buddhista, a kínai buddhista, a zsidó és a keresztény hit. A vallási tolerancia ráadásul olyan közös erkölccsel és közbiztonsággal párosult, hogy a legenda szerint a 13. században egy lány - ráadásul aranytállal a kezében - minden további nélkül elgyalogolhatott volna a birodalom egyik felétől a másikig, anélkül, hogy bárki kirabolta vagy megerőszakolta volna.
DZSINGISZ DZSUNIOR
A tárlathoz kapcsolódóan a múzeum egész nyáron gyerekprogramokat szervez. Az Egy nap a mongolok között című, egész napos múzeumi programjukat például a 7-14 év közöttieknek ajánlják. Az általános iskolások itt - többek között - megtudhatják, hogy Mongliában sivatagot és havas hegycsúcsot egyaránt találni. Hogy a mongol gyerekek kétféle írást tanulnak az iskolában, legkedvesebb játékuk a csigacsont, kedvenc ételük pedig a kumisz. A foglalkozásokat júniusban 19-én, 21-én, 26-án és 28-án, júliusban pedig 10-én, 12-én, 17-én és 19-én tartják. Ezen kívül szervez a múzeum históriás múzeumi tábort - Imhol a tatár veszedelem! címmel, ahol a (szintén általános iskolás) gyerekek nemcsak Dzsingisz kánról, hanem Batu kánról, a muhi csatáról, a tatárjárás utáni újjáépítésről sok olyasmit megtudhatnak, ami a tankönyveikből egész biztos kimaradt. A tábort augusztus 6. és 10., valamint augusztus 13. és 17. között rendezik. A középiskolásokat a Lógj inkább nálunk! szlogennel igyekszik nyáron hűvös termeibe csábítani a Nemzeti Múzeum. "Próbáld ki taktikai képességedet a mongol hadviselésben, ülj le egy jurtában, tudd meg, hány leszármazottja volt Dzsingisz kánnak, s hogy milyen volt a kánasszonyok élete. Ízlelj bele a mongol zenébe, táncba, ismerkedj különleges nyelvükkel!" - hirdeti programajánlójuk.
