"A transzavantgarde, posztmodern, post-art history hedonizmusának, végletességének és gáttalanul áradó önérzetének lecsengése, s az eredmények bölcs-csöndes betakarítása után egy különös, rezignált, a műfajok, ideák és technikák köztességére hivatkozó és azon megtelepedett crossover képződött meg a vizuális művészetekben - írja Hajdu István. - Láthatólag Herczeg Nándor munkái is ennek jegyében készültek és készülnek: nem nagy ellentéteket, egymástól szögesen különböző vagy egymással élesen, konfrontáló módon szembe szegülő fogalmakat jelenítenek meg, figurái nem száguldoznak zabolátlanul az időben, hanem éppen ellenkezőleg: az alteráló, szétágazó ideák, kategóriák, érzelmek és tapasztalatok közötti kapcsolatot, s a relációk rendszerét igyekeznek megfogalmazni. Vagy éppen fordítva, Herczeg a rikító ellentétpárokat, harsogó paradoxonokat is puha harmóniába kényszeríti a fel-felsejlő irónia révén. Élet és halál, szerves és szervetlen, természet és ember, múlt és jövő, pillanatnyi és állandó - ezek és a hozzájuk csatlakoztatható, további gazdag dualitások kapnak képet szó szerint munkáin, melyek technikájukat illetően is az ismert kettősségek (fotó és festmény, síkábrázolás és plasztikus megjelenítés) kereteit vonják maguk köré. Szemlélete a szürrealizmus dramaturgiáját, technikája a digitális képalkotás közvetítettségét aknázza ki, alapvető ideája pedig - s ez közvetlen ok-okozati kapcsolatban van az előbbiekkel - egy szerencsére nem didaktikusan megfogalmazott, hanem a nézőnek szabadságot engedő ezotériából táplálkozó crossover, vagyis eszmei eklektika-eszme..."
A kiállítás helyszíne: Raiffeisen Galéria, 1054. Budapest, Akadémia u. 6.
A kiállítás látható: 2007. január 22. - március 11.
Nyitva tartás: naponta 10-18 óráig
