Tóth Menyhért biztos, hogy nagy művész, pedig ebben a kérdésben a művészettörténet nem igazít el biztonságosan. Bár van Gogh-gal is párhuzamba állíthatnánk, a magyar képzőművészetben való elhelyezése szerint mintha csak a "festettek még" kategóriába sorolódott volna. Az sem kedvez neki, hogy nem tartozott semmilyen körhöz, pedig a csoporthoz csapódók közül még a közepesek is jobb pozíciót vívnak ki maguknak, mint a magányosan tengődők. S talán ebből következik a gyenge píár is. Még dús művészromantikájú szegénysége és testi nyomorúsága sem volt elegendő az érdeklődés felkeltéséhez, pedig a főiskolát is nélkülözések közepette - sőt, a legsötétebb mélypontokon csak mestere, Vaszary juttatásai révén - tudta elvégezni. Soha nem foglalkozott "kapcsolatépítéssel", kortársai magányos, elszigetelt figuraként emlékeztek rá. Diplomázás után vissza is tért a világtól elzárt falujába, a Kalocsa melletti Miskére. Szobafestésből és gyógynövénytermesztésből tartotta fenn magát, miközben - festő volta miatt - a falubeliek egyszerűen bolondnak nézték.
1964-ben - huszonhárom évvel az első, pesti Műbarát-beli kiállítása után - a hódmezővásárhelyi múzeum rendezett műveiből gyűjteményes kiállítást Supka Magdolna ajánlására. Ennek köszönhető, hogy később negyvenöt Tóth Menyhért-mű vándorolt a város tulajdonába. Ezek folyamatosan meg is tekinthetők az Alföldi Galériában.
A Festészet Napja alkalmából rendezett mostani kiállításon a kecskeméti múzeumból kölcsön kapott félszáz mű szerepel, ami ugyan mennyiségében nem versenyezhet a Kieselbach Galéria júliusi tárlatával, de mégsem mellékes, hogy jelenleg - két helyszínen - összesen mintegy száz Tóth Menyhért-festmény tekinthető meg Hódmezővásárhelyen.
S hogy milyenek az itt látható alkotások? Valamennyi pont olyan "besorolhatatlan", mint a nyáron összegyűjtött 772, hatásuk pedig pont olyan elsöprő, mint az alkotóval kapcsolatban emlegetett Csontváry- és van Gogh-művek. " A művész kiválasztja témáit, s ezzel felmagasztalja azokat" - fogalmazott Nitzsche. Ez az, ami hármójukra hatványozottan érvényes, és ez az a kapocs, ami össze is köti őket.
