Kereki – találkozás önmagunkkal

Kereki egy Balaton melletti kis falu, ahol három férfi családi története összeforr. A saját élményekből táplálkozó, Zsigó Annával közös írását a rendező másfél éve kezdte színpadra vinni, a folyamatos leállásokkal és újraindulásokkal tarkított próbafolyamat majdnem olyan nehéz és hullámzó volt, mint a darabbéli apa és fiú találkozásának története.

Kereki egy Somogy megyei falu, a Balatontól mintegy 7 km-re fekszik, alig 600-an lakják. A 22 éves Viktor nagypapája, aki itt élt és nagyon fontos szerepet töltött be a fiú életében, meghal. A fiú ellátogat a nyaralóba, hogy rendbe tegye és átalakítsa magának. Ám a semmiből egyszer csak feltűnik Viktor édesapja, akivel utoljára tízéves korában találkozott. Történetük egy délutánt, egy estét és egy hajnalt foglal magába, de néha megszakítják múltbeli dolgok különböző színházi megjelenései.

„Három generáció találkozásáról van szó, mert bár a nagypapa fizikailag nincsen jelen, az ő halála és az emléke mindkét férfi életében fontos szervezőerő. Ahogy elkezdik együtt szortírozni a dolgokat, beszélgetés indul felelősségvállalásról, szülői mintákról, felnövésről, életről, halálról. A fiú – akármennyire küzdött ellene egész életében – elkezdi saját magán felismerni apja vonásait. Az apa – bár nem szeretné, ha a fia az ő példáját követné – elkezdi felismerni Viktorban a fiatal önmagát, saját hibáit és saját szerepét abban, hogy ez így van” – mondja a darabról Georgita Máté Dezső rendező.

„Az előadás alapötlete egy személyes tapasztalatom továbbgondolása. Amikor meghalt nagypapám, édesapámmal ketten mentünk le a telekre pakolni. Ez a furcsa, életen túli helyzet tizenhat év hallgatását és kommunikációképtelenségét oldotta fel. Mindig is érdekelt, hogy szüleink génjei, cselekedetei mennyiben befolyásolják életünket. Szembe tudunk-e menni a látott viselkedési formákkal? Hol veszik el a határ köztem és az engem alkotott ember között? Milyen egy szülőnek elengedni egy gyereket? Emellett az utóbbi években egyre jobban foglalkoztat a halál kérdése. Mind alkotói, mind szülői szempontból izgalmasnak tartom ezt a kérdést színházban megvizsgálni.”

A szövegkönyv alapját az alkotókkal közösen hozták létre Kárpáti Péter hosszú improvizációs módszere alapján, melynek lényege, hogy a szereplőknek egy fiktív alaphelyzetet kínálnak, majd együtt építik fel a viszonyaikat, amit ők saját élményekkel, gondolatokkal töltenek meg. Ennek köszönhetően az előadás két karaktere erősen táplálkozik a színészek életéből, tapasztalataiból, világlátásából. Ezután a helyszínen, Kerekiben dolgoztak, ahol valós időben többórás improvizációkkal kísérleteztek, majd Georgita Máté Dezső és Zsigó Anna megírták a darab szövegkönyvét. A próbafolyamat folytonosságába rendre beleszóltak az elmúlt időszak lezárásai, így a bemutató majd másfél évvel a kezdeti lépések után kerül a nézők elé.

A Kereki bemutatóját szeptember 12-én láthatja a közönség a Trafó Művészetek Háza klubjában. Baradlay Viktor és Szabó Zola játéka mellett Csizmás András zenész, zeneszerző jelenléte és hangjai gazdagítják az előadást.

Fotók: Kállai-Tóth Anett