Keresés
November 5-én történt
„A riporternél az empátia, a tolerancia alapkövetelmény, amint az kéne legyen a civil életben is” – vallja a ma kilencvenharmadik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas újságíró, sportriporter, szerkesztő, Vitray Tamás, akinek olyan emlékezetes tévéműsorok fűződnek a nevéhez, mint az Ötszemközt, a Kapcsoltam, a Csak ülök és mesélek, a Telefere és a Hogy is van ez?.
Április 2-án történt
„Nálam a szín sohasem játszott elsődleges szerepet, mindig a rajz és a forma, a konstrukció volt az első, csak aztán a szín” – vallotta művészetéről az 1988. április 2-án elhunyt kétszeres Kossuth-díjas festő- és grafikusművész, Barcsay Jenő. A magyar konstruktív-geometrikus művészet legjelentősebb egyéniségét legtöbben a számos nyelvre lefordított Művészeti anatómia szerzőjeként és Szentendre meghatározó festőjeként ismerik, de grafikái és mozaikjai is igen jelentősek, illetve művészetpedagógiai munkássága is kiemelkedő.
Március 29-én történt
„Hiszek a költészet öncélúságában, abban, hogy egy versnek, egy regénynek semmi más célja nincs, nem is lehet, mint hogy szép legyen” – fogalmazta az 1885. március 29-én született – és 1936-ban elhunyt – költő, író, műfordító, Kosztolányi Dezső, a Nyugat első nemzedékének művésze, a 20. századi magyar széppróza és líra egyik legnagyobb alakja, akinek olyan regények és verseskötetek fűződnek a nevéhez, mint az Aranysárkány, az Édes Anna és a Néró, a véres költő, illetve a Négy fal között, a Mágia és A szegény kisgyermek panaszai.
Március 23-án történt
Ma ünnepli ötvenkettedik születésnapját Mészáros Árpád Zsolt színművész, musicalénekes, aki pályája elején többek között a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház és a Veszprémi Petőfi Színház előadásaiban volt látható, majd a Budapesti Operettszínházhoz szerződött, ahol a Mozart! című musical hozta meg számára az átütő sikert. Jelenleg a Magyar Színház társulatát erősíti. Színházi szerepei mellett az Aranyélet és a Barátok közt című tévésorozatokban láthattuk, de számos szólólemeze is megjelent.
Március 21-én történt
„A feladatunk, hogy amit továbbadunk, színpadi mű, festmény, zeneszám, bármi, értékes legyen, s ne legyen benne semmi hamisság” – fogalmazta a ma hatvanharmadik születésnapját ünneplő Cserna Antal színművész, akit többek között a Vígszínház, a PÁB Színház, a P-ART Színház és Thália Színház előadásaiban, valamint a Glamour, a Balekok és banditák, a Liza, a rókatündér és a Tibor vagyok, de hódítani akarok című filmekben láthattunk. Mindezek mellett alapító tagja a Harmadik Figyelmeztetés színészzenekarnak, ahol énekel, gitározik és szaxofonozik.
Hírmozaik – március 9.
Szemere Zita az Opera kamaraénekese, Krasznahorkai László emlékéremre kerül, átadták a KÓTA-díjakat – hírösszefoglalónk.
A korcsolyázás elsőrandi-program, a síelés az elit sportja
A tél nem csak zord napokat és hideg, borús időt hozott, sok év után ismét nagy hóval és befagyott tavakkal ajándékozott meg minket. És ha sok enyhe tél után újra van hó, előkerülnek a szánkók és korcsolyák is. De vajon a magyar kultúrában hagytak-e nyomot a sílécek, szánkók és korcsolyák?
Február 21-én történt
„Nekünk, színházi embereknek egyebek között az a dolgunk, hogy gyógyítsunk, minél többeknek juttassunk a zene és a dal jótékony hatásából” – fogalmazta a ma negyvenhetedik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színésznő, énekesnő, Mahó Andrea, akit többek között a Győri Nemzeti Színház, a Budapesti Operettszínház, a Madách Színház, a Székesfehérvári Vörösmarty Színház és a Pesti Magyar Színház előadásaiban, valamint a Barátok közt című tévésorozatban láthattunk. Mindemellett sokat szinkronizál és több nagylemeze is megjelent.
Február 18-án történt
„Az embereknek szükségük van arra, hogy a filmektől némi erőt kapjanak. Példát arra, hogyan élhetnének máshogy, jobban” – fogalmazta a ma nyolcvannyolcadik születésnapját ünneplő Kossuth- és Oscar-díjas filmrendező, Szabó István. A nemzet művésze és a magyar mozgókép mestere címekkel kitüntetett rendező nevéhez olyan emlékezetes filmek fűződnek, mint az Álmodozások kora, a Budapesti mesék, a Bizalom, a Mephisto, a Redl ezredes, a Találkozás Vénusszal, a Franciska vasárnapjai és a Zárójelentés.
Február 15-én történt
„Az ember semmit nem szop az ujjából. A valóságból merít, szüksége van rá, mert az a legnagyobb szerző” – fogalmazta a ma nyolcvanharmadik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas költő, író, műfordító, Oravecz Imre. Bemutatkozó kötete, a Héj 1972-ben jelent meg, első sikerét a Halászóember hozta el, míg A rög gyermekei című trilógiával a kortárs magyar irodalom egyik legelismertebb képviselőjévé vált. Életművében különösen fontos a vidéki Magyarország eltűnő világának bemutatása, szülőfaluja, Szajla több művében is központi szerepet kap.
Január 27-én történt
Ma ünnepli negyvenhetedik születésnapját Hajduk Károly Jászai Mari-díjas színművész, aki a Bárka Színház stúdiósaként lépett először színpadra, később a Katona József Színház, a Szputnyik Hajózási Társaság, a Vígszínház és a Narratíva Kollektíva művésze volt, jelenleg az Örkény Színház társulatát erősíti. Számos filmszerep is fűződik a nevéhez, többek között A martfűi rém, a Fekete kefe, az Akik maradtak, a Mesterjátszma és A fekete múmia átka című mozikban láthattuk.
Január 26-án történt
„Én nagyon szeretek élni, szeretem azt, ahogy kisüt a nap vagy esik az eső, de nagyon sok mindenen túl kellett jutni, hogy ezeket a dolgokat észrevegyem. Azért, hogy látunk, hallunk, hogy levegőt veszünk, ezért mind hálát kell adni az Istennek, hogy ez van” – fogalmazta a ma nyolcvanharmadik születésnapját ünneplő Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, Esztergályos Cecília, akit többek között a BÚÉK, a Vámmentes házasság és az Isten veletek, barátaim! című filmekben, valamint a Família Kft. című tévésorozatban láthattunk.
Január 11-én történt
„Amikor tárgyakkal dolgozol a színpadon, amikor tárgyak vannak a kezedben, akkor a személyiségen keresztül a tárgyaknak kell életképesnek lenniük” – fogalmazta a ma hetvenhetedik születésnapját ünneplő bűvész, előadóművész, Ungár Anikó. Édesapja már gyerekkorában felfedezte tehetségét, tizenhat éves volt, amikor az 1965-ös Ki mit tud?-on megismerhette az ország, később pedig a világ, hiszen Párizsban, Londonban, New Yorkban, Las Vegasban, Monte-Carlóban és még számos helyen fellépett pályafutása során.
Január 8-án történt
„Egy művésznek fegyelmezettnek kell lennie, fel kell mutatni érzelmeket, de a saját, személyes fájdalmainkat transzformálnunk kell” – fogalmazta a ma hatvankilencedik születésnapját ünneplő Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, Kubik Anna, akit többek között a Nemzeti Színház, a Budapesti Kamaraszínház, a Thália Színház, a Pesti Magyar Színház és a debreceni Csokonai Színház előadásaiban, valamint A rossz orvos, A szivárvány harcosa, a Napos oldal, a Sínjárók és Az ügynökök a paradicsomba mennek című filmekben láthattunk.
December 26-án történt
Ma ünnepli harminckettedik születésnapját Rujder Vivien Junior Prima díjas színésznő, aki 2017-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, majd a Katona József Színházhoz szerződött, melynek azóta is tagja. Színpadi szerepei mellett olyan emlékezetes filmekben is láthattuk, mint a Testről és lélekről, az Átjáróház, a Nagykarácsony, A feleségem története és a Véletlenül írtam egy könyvet.
Hírmozaik – december 21.
Ünnepi üzenet Mogyoródról, határtalan népzenével lépett felnőttkorába a Góbé, rockslágerek ihlette novellák.
Hírmozaik – december 19.
Közgyűjteményekhez kerülnek a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában lévő kortárs műalkotások, várják a pályázókat a Csoóri Sándor-programra és a Hunimation Pitchfórumra.
November 28-án történt
„A költészet az egyetlen emberek által gyakorolt mesterség, amit nem kell és nem lehet sem tanulni, sem megtanulni” – állította az 1920. november 28-án született – és 2006-ban elhunyt – Kossuth-díjas költő, író, Somlyó György, a magyar költészet napjának kezdeményezője, a Nyugat első nemzedékéhez tartozó költő, Somlyó Zoltán fia.
Makovecz Imre forradalmat hozott az építészetbe
Kilencven éve, 1935. november 20-án született Makovecz Imre Kossuth- és Ybl Miklós-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett építész, a magyar organikus építészet iskolateremtő személyisége, többek között a paksi Szentlélek-templom, a makói Hagymaház, az egri uszoda és az 1992-es sevillai világkiállítás magyar pavilonja alkotója.
November 8-án történt
„Az ember mindig akkor érzi magát sikeresnek, hogyha az addig elért sikereinél nem akar sokkal többet. Aki az elért sikereknél sokkal többet akar, az sohasem érezheti magát igazán sikeresnek, mert ahhoz képest, amit elérni szeretne, semminek tűnik az, amit már elért” – vallja a ma hetvenkilencedik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas rockzenész, zeneszerző, Frenreisz Károly, a Skorpió együttes vezetője.