Kertek alatt – Hogyan védjük növényeinket a kiszáradástól?
Cikksorozatunkban Mészáros Zsolt segítségével merülünk el az otthoni kertészkedés fortélyaiban, a tudatos természetszemlélés és nem utolsósorban a fák, erdők és mezők világában. Ha te is úgy érzed, hogy több időt töltenél növények társaságában, ha egy kicsit otthonosabban mozognál a kertben, és szívesen megismernéd közelebbről a körülöttünk élő növényvilágot, a Kertek alatt neked szól! Zsolt ezúttal az öntözés témáját járja körül.
Frissen ültetett fa gondozása
Egy fa az ültetéstől számítva jellemzően nagyjából öt éven át frissen ültetettnek számít. Ebben az időszakban úgy érdemes kimenni a kertbe, hogy fél szemmel mindig rákacsintunk és szemügyre vesszük az állapotát, hogylétét. Az ültetést követő egy év kifejezetten kulcsfontosságú. Ekkor jóformán mindennap célszerű megnézni a növényünk földjét, felmérni annak nedvességtartalmát. Természetesen mindenféleképpen alkalmazni kell apróbb növényekből, például kúszó orbáncfűből, borostyánból vagy mulcsból álló talajtakarót, és a legfontosabb, hogy úgynevezett tányért alakítsunk ki a fa köré. Az öntözést nagy vízadagokkal végezzük, ez a mennyiség tizenöt liternél kezdődik egy egyméteres fa esetében.
Azért kell ekkora adagokkal dolgozni, hogy a föld és azon belül a gyökérzet alsó szintjei is teljes mértékben átvizesedjenek. Ezt a folyamatot támogatja a már említett, földből kialakított tányér is. Az idő múlásával terebélyesedik a fa gyökérhálózata, ezzel lépést tartva érdemes fokozatosan egyre szélesebb ágyást kialakítani.
Idősebb fák öntözése
Akkor számít fiatal felnőttnek a fánk, ha távolról nézve a sűrű levélzet miatt már nem látjuk a lombkoronája belső ágrendszerét, az apróbb oldalágait és a törzse fő tengelyét a nyári időszakban. (Ez persze függ a fánk fajtájától is.) Az idősebb fák esetében is fontos, hogy talajtakarást alkalmazzunk a gyökérzet védelme érdekében, az öntözésük során pedig a teljes lombkorona alatti talajterületet át kell nedvesítenünk.
Ez bizonyos szempontból kihívást jelenthet, hiszen a nagyobb terület miatt még nagyobb vízadagokkal kell dolgoznunk. Ezt a munkát célszerű úgy kivitelezni, hogy letesszük a földre a slagot, nagyjából tíz percen át áztatjuk a földet, majd ezt követően áttesszük a slagot a lombkorona alatti talajrész másik szegletére, és ott folytatjuk az áztatást. Tartós, 35 fok feletti hőmérsékletű kánikula esetén legalább heti egyszer fontos megöntözni a nagy fákat.
Sérült fáink megsegítése
Az eddigiek során egészséges fákról volt szó, akiknek az öntözés által segítettünk fenntartani az immunrendszerük jó működését. Viszont előfordul, hogy olyan sérült fát igyekszünk gondozni, aki szemmel láthatóan nem viseli jól az aszályhelyzetet. Ennek külső jele például, ha elsárgulnak, majd pedig lehullanak a lombkorona belső levelei, valamint – ez már súlyosabb aszályhelyzet jele és komolyabb probléma – ha a lombkorona teteje kezd visszaszáradni. Ilyen esetekben heti egyszeri öntözés helyett érdemes ötnaponta megismételni a nagy vízadaggal történő locsolást, hogy ezzel is segítsünk a fánknak abban, hogy visszatérjen egészséges állapotába.
Sajnos, nagy forróság, légköri aszály és magas UVB-sugárzás esetén előfordulhat, hogy akkora hősokkot kap a fa, hogy már a vizet sem képes kellő mértékben hasznosítani, és nem tudunk segíteni rajta.
Kisebb kerti növények öntözése, táplálása
A kertünk mulcsozás általi tápanyagpótlása aprítékokkal, gallyakkal és levelekkel, valamint talajtakaró növények által is megoldható. Utóbbi esetben a növények önmagukból alakítanak ki mulcsot: elhullajtják idősebb leveleiket, és azok az elkomposztálódás által biztosítják a tápanyag-utánpótlást – így nem szükséges tápoldatot használnunk, helyben organikusan történik a varázslat.
Ez azért is előnyös, mert így a földre fektetett slagból érkezik a víz, és mivel a levelek nem kapnak nedvességet, elkerülik a gombás megbetegedéseket. Kézi locsoló használatakor is célszerű egyenesen a földre irányítani a vizet a levelek helyett.
Élet a balkonon
A balkonnövényeink természetellenes közegben élnek, az életük szó szerint a mi kezünkben van. Ők a nyári hőségben kifejezetten nagy figyelmet igényelnek, a napi szintű locsolásuk mellett a tápoldatozásuk is kiemelt jelentőségű. Én nyáron hetente kétszer szoktam tápoldatos vízzel öntözni a balkonnövényeimet, és idén újdonságként lombtrágyát is alkalmazok az erkélyen élő fűzfámon. Meg is köszöni, hiszen az eddigi tápanyaghiányos, sárgás levelei helyett ma már egészséges, üde zöld levelekkel élvezi az életet.
Érdemes olyan növényeket helyezni az erkélyre, amelyek bírják és igénylik a napot – ilyen például a hatvanfokos vaskorláton is vígan kúszó borostyán, a fűzfa, a fügefa és a selyemakác is –, de ha esetleg valamelyik növénynél fényérzékenység merül fel a tűző nap hatására, jó megoldás lehet átmenetileg árnyékolót használni. Erre a célra kiválóan alkalmazható a piros burgonyatartó hálóra emlékeztető zöld árnyékolóháló.
