Kétszáz kilós terhelést is kibírtak a 3D-nyomtatóval készült hidak

Egy hídszerkezetet kellett megtervezniük 3D-ben egy pécsi verseny középiskolás résztvevőinek, amelyet aztán kinyomtattak, majd a szerkezet teherbíró képessége döntötte el a helyezéseket.

A második alkalommal megrendezett MIK 3D MechMania versenyre kreatív, nyitott és műszaki érdeklődésű középiskolások által alakított háromfős csapatokat vártak. Nyolc középiskolából 13-an neveztek a 3D-gyártás és a CAD-tervezés témakörben megrendezett eseményre. A résztvevők a helyszínen egy workshop keretében sajátították el a hidak tervezéséhez, a statikához és a nyomtatáshoz kapcsolódó tudnivalókat a házigazda PTE MIK Gépészmérnöki Tanszék képviselőitől, ezután láttak hozzá az estéig tartó összetett tervezéshez és kivitelezéshez. Az esélyegyenlőség érdekében a szervezők figyeltek arra, hogy a feladatmegoldáshoz ne legyen szükség előképzettségre, a helyszíni oktatás, valamint a fiatalok kreativitása elegendő hátteret jelentsen a feladat megoldásához.

„Egyre több középiskolában foglalkoznak szakkör keretében a 3D-nyomtatással, nem egy intézményben már korszerű berendezések is működnek. A 3D-nyomtatás egyébként mindinkább a mindennapjaink részét képezi, mind a PTE MIK-en végző gépészmérnökök, mind az ipari termék- és formatervező mérnökök biztosan használják majd a munkájuk során. A hídszerkezetek kivitelezésében egyébként gépész-, valamint ipari termék- és formatervező szakos hallgatóink is segítettek a csapatoknak. A verseny tulajdonképpen egy termék életútját modellezte a tervezéstől a gyártáson át a tesztelésig. Már ezen az egy napon is rengeteget tanulhattak a résztvevők: amellett, hogy szélesedik a látókörük, sikerélményt szerezhettek, és megbizonyosodhattak arról, hogy érdemes-e elindulniuk a műszaki pályák irányába” – mondta Vasvári Gyula Ferenc, a PTE MIK Gépészmérnöki Tanszék megbízott tanszékvezetője, a verseny szervezője.  

A megtervezett és kinyomtatott hidak közül több még a 200 kilogrammnál nagyobb súly alatt sem roppant össze. Az értékelésnél figyelembe vette a zsűri, hogy melyik csapat használta a legkevesebb anyagot a nyomtatáshoz, és a gyorsaság is a fő szempontok között szerepelt. A legjobb designtervért különdíjat osztottak.

A 2025-ös MechManián a pécsi Janus Pannonius Gimnázium Janus 3D és Innováció nevű csapata lett az első, a második helyen a pécsi Leőwey Klára Gimnázium InfoGrund nevű csapata végzett, míg a harmadik helyet a szekszárdi Garay János Gimnázium Garay CAD szakkör nevű csapata szerezte meg.

Fotó: PTE MIK

Ez is érdekelheti

A műszaki zseni, aki sosem fogyott ki az ötletekből

Laurens Hammond már 14 évesen automata sebváltót tervezett, alig volt húsz, amikor barométert szabadalmaztatott, és amikor ötven éve, 1973. július 1-jén elhunyt, 110 szabadalmat hagyott hátra. De hírnevét sok más találmánya mellett a róla elnevezett elektromos órával és villamos orgonával szerezte.

Hogyan lett a vízépítő mérnökből a transzformátor egyik feltalálója?

Százhetven éve, 1854. október 27-én született Déri Miksa mérnök, aki Bláthy Ottó Titusz és Zipernowsky Károly társaságában a transzformátor egyik feltalálója. A világhírű mérnök összesen tizenöt találmányt szabadalmaztatott.

A magyar sasfiók, aki egy nagy név középszerű viselője maradt

Száztíz éve, 1914. május 25-én halt meg Kossuth Ferenc mérnök, miniszter, Kossuth Lajos fia.

A nemzetközi hírű mérnök, aki meghonosította Szabolcsban a burgonyát

Kétszáz éve, 1824. május 11-én halt meg vajai és luskodi Vay Miklós báró, hadmérnök, tábornok, a folyószabályozás királyi biztosa, a brit Royal Society egyetlen magyar mérnök tagja, aki Batthyány Károly gróffal a Habsburg Birodalom első teljesen gépesített pamutfonalgyártó üzemét is megalapította.