Az újságírás mesterség ? szögezte le rögtön a kerekasztal-beszélgetés elején Réz András filmesztéta, a Werk Akadémia művészeti vezetője. Éppen ezért vannak nehéz helyzetben most, amikor új képzésként elindítják az újságírással foglalkozó kurzusukat. ?Már az elnevezésnél bajban vagyunk, nem tudjuk eldönteni, mi legyen a kurzus címe. Újságírás? Média? Tartalomfejlesztő? Minden bizonnyal utóbbi áll a legközelebb a valósághoz, ám borzasztóan hangzik? ? fejtette ki Réz András. Hozzátette: hónapok óta azon tanakodnak, az újságírás mint mesterség mit is tartalmaz valójában.
Réz András arra a problémára is rámutatott, hogy a bulvárújságírás teljesen egybeolvadt a keményújságírással, illetve, hogy már a kérdés, amelyet az újságíró feltesz, magában foglal valamilyen állítást. A Werk Akadémia művészeti vezetője hangsúlyozta: az ősszel induló újságíróképzésükön ezekről a problémákról igyekeznek majd beszélgetni.
A fontos: a mit és a hogyan
Erős Antónia, az RTL Klub népszerű műsorvezetője megjegyezte: klasszikus újságíró ezerből egy valaki akar lenni, a többség pusztán a médiában szeretne dolgozni ? a legkönnyebb utat ehhez pedig abban látják, ha bekerülnek valamilyen realityshow-ba. ?Sokakat csak az vezérel, hogy minél hamarabb ismertek legyenek, a szereplési vágy hajtja őket. Azt például, hogy valaki újságíró akar lenni, 10 éve nem hallottam? ? emelte ki lemondóan Erős Antónia.
A kerekasztal-beszélgetés címére ? Ki tud kérdezni? ? reagálva hozzátette: az újságírónál elengedhetetlen, hogy tudjon, akarjon, merjen kérdezni, és hogy kíváncsi legyen az alanyára. A médiában dolgozók közül az ilyen újságírók aránya azonban mindössze 1-2 százalék. Ebből következően a színvonal is siralmas, ?80 százalékban teljesen át kell írnom a szöveget, mert tele van helyesírási és stilisztikai hibákkal? ? mondta a népszerű műsorvezető, aki szerint a legtöbb újságíró, aki interjút készített vele, egyáltalán nem készült fel az életéből, és nyilvánvaló, mindenki által tudható dolgokra kérdezett rá.
Sajnos ilyen újságírókkal a zenészek is találkoznak, sőt olyan is előfordul, hogy mikor megemlítem egy-egy zenésznek, ki akar vele interjút készíteni, azt válaszolja, neki inkább nem ad interjút ? mondta Tóth Tibor, az Etalon Produkció Kft. vezetője, több zenekar menedzsere, hozzátéve: neki is az a tapasztalata, hogy egyáltalán nem tudnak kérdezni az újságírók.
Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője kiemelte: hihetetlen elszántságra van szükség ahhoz, hogy valakiből igazi újságíró legyen. Fontos szem előtt tartani ? hangsúlyozta a főszerkesztő ?, hogy az újságíró csak közvetítő, nem ő az alany, az emberek nem rá kíváncsiak. Murányi András, a Nemzeti Sport általános főszerkesztő-helyettese egyetértett Borókai Gáborral: az oktatói munkája során számtalanszor tapasztalta ugyanis, hogy az elhivatottsággal komoly probléma van. ?Ami azonban igazán lényeges, hogy az újságíró megtanulja a műfaj alapjait ? én erre teszek kísérlet. Voltaképpen nem is újságírást tanítok, a műhelyeim amolyan túlélőtúrák. Többször előfordul, hogy az órákra ellátogat egy meglepetésvendég, akire természetesen a diákok nem számítanak. A feladatuk, hogy kérdezzenek. Az sem baj, ha elsőre nem sikerül, a kérdezést is meg kell tanulni? ? magyarázta Murányi András.
Ki a felelős, és ki diktál?
Vajon ki a hibás, hogy ennyi szenny áramlik az újságokból, a televízióból? ? tette fel a kérdést a beszélgetés vezetője, Bajnai Zsolt, a Kultúra.hu főszerkesztője. Réz András erre reagálva hangsúlyozta: nem feltétlenül az ?olvasó/a néző/a hallgató a hülye?, ő sokszor csak elfogadja, hogy ezek az intézmények ilyen nyelvezettel kommunikálnak. Persze ez nem azt jelenti ? nyomatékosította a filmesztéta ?, hogy a sajtó nem ártatlan ebben a folyamatban, kérdés azonban, hogy mekkora a felelőssége.
Borókai Gábor hozzátette: azt sem szabad elfelejteni, hogy az interjúalanyok nem az újságírónak, az általa képviselt lapnak, műsornak adnak interjút, hanem a közönségnek. Így hát azon a nyelven kell szólni, amilyen a megcélzott tábor ? egyáltalán nem mindegy, hogy milyen tömegnek készül például egy adott interjú.
Murányi András reflektálva az elhangzottakra egy történetet mesélt el arról, amikor tárcát írt a biciklistákról, akik többször követtek el szabálytalanságot. A cikkre reagálva a biciklis szövetség elnöke felháborodott levelet írt neki, mert komolyan vette a tárcában leírt ? nem túl kedves ? szavakat. Ezt továbbfűzve tette fel a kérdést a főszerkesztő-helyettes: ilyen alapon akkor csak MTI-híreket lehet leadni?
A Heti Válasz főszerkesztője kiemelte, hogy nemcsak a fogyasztó hat rájuk, hanem a piac, a hirdetők is. ?Úgy kell az igazságot megírni, hogy közben szem előtt kell tartani a hirdetők igényeit, akik között esetlegesen akadnak politikai vagy gazdasági szereplők is. Bonyolult játszma ez, amelyet persze azok nem értenek, akik az interneten tolják az észt? ? mondta Borókai Gábor. Hozzátette: ők mint a nyomtatott sajtó képviselői mindent megtesznek, hogy fennmaradjon az újságírásnak ez a módja, de emellett keresik a kiegészítő lehetőségeket is. ?Most úgy néz ki, hogy a nyomtatott sajtó a gazdag emberek kiváltsága lesz pár év múlva. A lényeg, hogy eltaláljuk, mit vár az olvasó. Ha ez sikerül, akkor ki fogja fizetni az árát? ? foglalta össze a Heti Válasz főszerkesztője.
Murányi András zárszóként elmondta: ?legfontosabb az, hogy minőséget teremtsünk, ez az oktatók, ez a mi felelősségünk?.
(Fotók: Csákvári Zsigmond)
