Kiállítás mutatja be Krasznahorkai prózavilágát
A Minduntalan című tárlatról természetesen a híres alkotótárs, Tarr Béla és Az ellenállás melankóliájából készült opera bálnája sem hiányzik.
Egyedülálló módon, kiállításon mutatkozik be Krasznahorkai László a szentendrei MűvészetMalomban. A Minduntalan című tárlat az író életművének kulcsmotívumai köré szerveződik: nem kevesebbet vállal, mint hogy a szerző prózájának összetettségét, motivikus kapcsolódásait, az emberi lét alapjait érintő kérdésfeltevéseit ne csak a rajongóknak, hanem a kérdező, bolyongó, érdeklődő látogatóknak is átélhetővé tegye. A tárlatban a szerző regényeinek fordítóival készült interjúk, Tarr Béla-filmek és az író kevésbé ismert szentendrei kötődései is szerepet kapnak.
Krasznahorkai László nagyfokú következetességgel és mániákus pontossággal megalkotott szövegei – az ismétlődő motívumok és szerepvariációk egymásba gabalyodó utalásrendszere révén – összetéveszthetetlen univerzumot teremtenek. Metafizikus tágasságú, zenei lendületű prózája megkülönböztetett helyet foglal el a kortárs magyar irodalomban, és töretlen világirodalmi jelenléte is. Regényei a világ szellemi hanyatlását, az ember egzisztenciális magányát, az értelem keresésének hiábavalóságát apokaliptikus víziókkal, groteszk tablókkal mutatják meg, esszéisztikus írásai filozófiai kíváncsisággal a szépség, a transzcendencia és az emberi törekvés határait kutatják.
Egyedülállóan megformált, áradó nyelvezetű írásaiban kizökkent világok kizökkent hőseit követhetjük nyomon. Az egy(re hosszabb) lélegzetvételre szerkesztett mondatai a kiismerhetetlen létezésre ítélt, de reménnyel sújtott ember világát járják körül.
A tárlat egyik látványos eleme a Magyar Állami Operaház hatalmas bálnadíszlete, amely az első magyar nyelven írott Eötvös Péter-operához készült. A zeneszerző Krasznahorkai Az ellenállás melankóliája című regényének zenés adaptációját állította színpadra.
A tárlat számos kölcsönző partner – többek között társszerzői, Max Neumann és Ornan Rotem – bevonásával teremt a Krasznahorkai-írásokra rímelő artisztikus teret, melyben a nemzetközi népszerűséget a regények fordítóival készült interjúk tudatosítják. Emellett megjelennek az inspiratív együttműködésben született Tarr Béla-filmek, és külön helyet kap az író kevésbé ismert szentendrei kötődése. Az interjúkban a szentendrei művészvilág ismert szereplői – Bukta Imre, Erdész László, feLugossy László, Lois Viktor – szólalnak meg.
