Kamarakiállítás nyílt pénteken a Nemzeti Színházban, a tárlat a teátrum szombati premierjéhez, Sík Sándor István király című darabjához kapcsolódik.

A kamaratárlaton látható a Szent Korona másolata, melyet a 2006-ban elhunyt Agárdy Gábor Kossuth-díjas színművész készített, Balogh Eszter képzőművész koronázási palástról készített festménye, a Szent Korona zománcképeinek id. Weil Róbert által készített, felnagyított másolatai, Sík Sándor életének relikviái, valamint a darab jelmeztervei, bábjai.

D__HR20240301017.jpg
Balogh Eszter Magyar Kézműves Remek díjas üvegfestő, ólmozott üvegablak-készítő a koronázási palástról készített festménye mellett
D__HR20240301001.jpg
Az Agárdy Gábor Kossuth-díjas színművész által készített Szent Korona-másolat

„A színdarab és a kiállítás egyaránt azt kívánja megjeleníteni, hogy az Árpád-kor a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb korszaka volt. Az, hogy mi több mint ezer év után is államalkotó nemzetként itt élhetünk Európa közepén, az az Árpád-házi királyoknak és elsősorban István királynak köszönhető” – mondta a kiállítást megnyitó L. Simon László. Az író, politikus, a Magyar Művészeti Akadémia tagja hangsúlyozta: István király személye elválaszthatatlan a kereszténységtől, hiszen a magyar állam azért tudott létrejönni és megmaradni, mert a nyugati kereszténységhez kapcsolódott. Hozzátette: a kereszténység a kezdetektől legjobb művészeink során ihlette meg.

 L. Simon László szólt arról, hogy a magyar Szent Korona a király legitimációjának legfontosabb tárgya volt, ezáltal a magyar államiság megtestesítője. A koronázási palást kapcsán felidézte, hogy az ő főigazgatósága idején emelték a szimbólumot a Magyar Nemzeti Múzeum logójába. „A palástot Szent István és Gizella 1031-ben készíttette, eredetileg szakrális tárgynak, miseruhának. Később vált világi tárggyá, a koronázási szertartás nélkülözhetetlen kellékévé”. A politikus megnyitóbeszédében sajnálatosnak nevezte, hogy az elmúlt harminc évben nem születtek olyan színdarabok, amelyek az Árpád-kor nagyjainak életét dolgoznák fel.

Rátóti Zoltán, a Nemzeti Színház stratégiai igazgatója, az István király című színdarab címszereplője azt mondta a kiállítás megnyitóján, hogy nagy felelősség történelmi alakot megformálni, és bátorság elővenni Sík Sándor művét.

D__HR20240301007.jpg
Rátóti Zoltán, a Nemzeti Színház stratégiai igazgatója

Zsódi Viktor, a Piarista Rend magyar tartományfőnöke arról szólt, hogy a kiállításon kicsit jobban meg tudják mutatni Sík Sándor életét. „Különleges piarista szerzetes volt, kreatív ember, cserkészvezető, órákat tartott a szegedi egyetemen, és az előadásait tömegek látogatták, emellett írt verseket és drámákat is”. Hozzátette: a most felújított színházi darab megmutatja, mit is jelent most Sík Sándor István király-képe.

Sík Sándor István király című művének színpadi adaptációját a péntek esti főpróbát követően szombaton mutatja be a Nemzeti Színház Berettyán Nándor rendezésében. Sík Sándor 1934-ben megjelent műve az államalapító utolsó napjaira fókuszál, István végső dilemmájára, hogy kire hagyja a koronát: az Árpád-vérből való pogány, de magyar Vazulra vagy a keresztény, de velencei Orseolo Péterre. A darab stábjában Horváth Márk bábtervező, Ondraschek Péter díszlet- és Berzsenyi Krisztina jelmeztervező, valamint Berecz István koreográfus is komoly szerepet kapott; a jeleneteket vizuális elemekkel, zenével, tánccal tűzdelt etűdök fűzik össze.  Az előadásban Istvánt Rátóti Zoltán, Gizellát Söptei Andrea, Orseolo Pétert Szabó Sebestyén László, Aba Sámuelt Szarvas József, Vazult Kristán Attila alakítja.

A nyitóképen L. Simon László beszédet mond a Sík Sándor István király című darabjához kapcsolódó kamarakiállítás megnyitóján a Nemzeti Színházban 2023. március 1-jén. Fotó: Hegedüs Róbert / MTI