Jeles napok
Belák Sándor születésnapja – 1919
BELÁK SÁNDOR (Enying, 1919. április 20. – Keszthely, 1978. december 27.): mezőgazdász, egyetemi tanár, a kedvezőtlen mezőgazdasági adottságú területek hasznosításának kutatója. Apja Belák Sándor, a neves farmakológus. A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát. 1951-ben Keszthelyen a Mezőgazdasági Kísérleti Intézet munkatársa lett. 1960-tól a keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia oktatója, igazgatója, 1977-ig rektora volt. Első munkáiban a láp és a rossz vízgazdálkodású talajok meliorációjával foglalkozott, e témakörben szerzett kandidátusi, majd tudományok doktora fokozatot. Munkásságának elismeréseként 1962-ben Helsinkiben a Nemzetközi Láp- és Tőzegkutató Társaság elnökhelyettesévé választották. Tudományos kutatásainak másik területe a növénytermesztés volt. Kiváló eredményeket ért el a vetésforgók termést alakító hatásának vizsgálatában, a másodnövények termesztésében, a kedvezőtlen adottságú földterületek jobb hasznosításában. Mint a keszthelyi egyetem alkalmazott üzemtani tanszékének vezetője, a 60-as évek közepétől behatóan foglalkozott a mezőgazdasági nagyüzemek vezetési módszereinek kidolgozásával. Elért eredményeit számos külföldi kitüntetés is jelezte, a Martin Luther Egyetem díszdoktora, a Max Planck Társaság tiszteletbeli tagja volt.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1994. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Tessedik Sámuel születésnapja – 1742
TESSEDIK SÁMUEL, (Alberti, 1742. április 20. – Szarvas, 1820. december 27.): evangélikus lelkész, író, pedagógus, az alföldi mezőgazdaság gyakorlati fejlesztője, a lucerna magyarországi meghonosítója. Pozsonyban, Sárospatakon és Debrecenben, majd német egyetemeken tanult, ahol megismerte a filantropisták pedagógiai irányát. Eszméik hatása alatt elsősorban a parasztság helyzetének javítására törekedett. 1780-ban parasztifjak képzésére alapított gazdasági „szorgalmatossági” iskolájában gyakorlati munkával kapcsolta össze a belterjes termelési módszerek elsajátítását. Új rendszerű iskolájában könyvtárt, tanműhelyt és tangazdaságot szervezett, amelyben tanítók és gazdatisztek oktatását is vállalta. 1791-ben országos tanügyi reformtervet terjesztett az országgyűlés művelődésügyi bizottsága elé. Anyagi nehézségek miatt az országos hírűvé vált intézményt 1806-ban végleg be kellett zárnia. Úttörő tevékenységet fejtett ki a korszerű vetésforgó, a szántóföldi takarmánynövények termesztése és az istállózó állattenyésztés elterjesztésében. Kísérleteket folytatott a szikes területek javításával kapcsolatban, elsőként alkalmazta a meszes-márgás talajterítést (digózást). Meghonosította Magyarországon a lucernát, kezdeményező volt a gyümölcstermesztés, a méhészet, a selyemhernyó-tenyésztés terén, szakemberekkel taníttatta a selyemfonást, a gyapjúfonást és szövést. Tevékenysége kiterjedt az egészségügyi teendőkre, pl. tiszta ivóvíz biztosítása érdekében kutak fúrása; továbbá a parasztok táplálkozására, lakásviszonyaira, községrendezésre stb., de az árva- és szegényügy rendezésére is. A keszthelyi Georgikon, amelynek megszervezésében részt vett, és 1817-től elnöke is volt, meghívását is visszautasította és egész életét Szarvas, ill. az Alföld fejlesztésének szentelte.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1992. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Gyengő László születésnapja – 1841
GYENGŐ LÁSZLÓ (Győr-Alsóváros, 1841. április 20. – Budapest, 1884. november 29.): mérnök, vasútépítési szakember, a párizsi Eiffel-cég magyarországi képviselője.
A Pest–Losonc, Pest–Hatvan szakaszok, továbbá az Ungvár felé vezető és a Dél-Magyarországot átszelő vasútvonalak építésében vett részt. Az Eiffel cég képviseletében a Nyugati-pályaudvar és a szegedi Tisza-híd építését felügyelte. Részt vett a Tisza-szabályozás munkálataiban is. Életének utolsó évében a szabadelvű párt országgyűlési képviselőjévé választották.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1991. MTESZ)
Április 20-án történt
1915. április 20-án született Szeleczky Zita színésznő, aki 1937-ben diplomázott a Színművészeti Akadémián, majd 1944-ig tartó rövid hazai pályafutása során több mint két tucat filmben szerepelt, illetve a Nemzeti Színház, az Operettszínház és a Madách Színház tagja volt. A vonzó megjelenésű, főként fiatal lányokat, lírai hősnőket és naivákat alakító színésznő 1945-ben távozott Magyarországról, élt Ausztriában, Olaszországban, Argentínában és az Egyesült Államokban, ahol előadóművészi tevékenységét kulturális misszióvá szélesítette.
Április 20-án történt
1303 VIII. Bonifác pápa megalapította In Supremae praeminentia Dignitatis kezdetű bullájával a La Sapienza római egyetemet Studium Urbis néven.
1605 A szerencsi országgyűlésen Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé választották, miután február 21-én már megválasztották Erdély fejedelmének.
1653 Oliver Cromwell feloszlatta az angol csonka parlamentet.
1809 Lezajlott az abensbergi ütközet, amelyben a Napóleon vezette francia és a Habsburg-Lotaringiai Károly Lajos tescheni herceg vezette osztrák erők álltak szemben egymással.
1828 A szaharai Timbuktuba érkezett René Caillié francia felfedező, az első európai, aki élve tért vissza a muszlimok lakta titokzatos városból.
1884 XIII. Leó pápa kiadta a Humanum Genus kezdetű pápai enciklikáját a szabadkőművességről.
1904 Megkezdte működését a Budapest vízellátását szolgáló Káposztásmegyeri Vízmű.
1912 Felavatták Szolnok első kőszínházát, a Szigligeti Színházat.
1914 A Colorado állambeli Ludlow-ban lemészárolták a sztrájkoló szénbányászokat.
1920 Megkezdődött Antwerpenben a VII. nyári olimpia, amelyből kizárták a háborúban vesztes országokat, így Magyarországot is.
1984 A világon elsőként érte el a Mount Everest csúcsát a legnehezebbnek tartott nyugati oldalról mászva oxigénpalack nélkül a bolgár Hriszto Prodanov mérnök.
1991 Kolozsváron újjáalakult az 1947-ben feloszlatott Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az EMKE.
1992 A spanyolországi Sevillában megkezdődött a 20. század utolsó egyetemes világkiállítása, amelyen 110 állam vett részt. A magyar pavilont Makovecz Imre tervezte.
2018 Először végeztek agyműtétet robot segítségével Magyarországon.
2021 A szlovéniai Mariborban üzembe helyezték az Európai Unió első szuperszámítógépét, a Vegát.
Április 20-án született
1738 Jelky András író, utazó
1742 Tessedik Sámuel mezőgazdasági szakíró, pedagógus, lelkész, az agrártudományok művelésének egyik magyarországi úttörője
1808 III. Napóleon, az utolsó francia császár
1848 Szabó Xavér Ferenc zeneszerző
1889 Adolf Hitler osztrák származású német nemzetiszocialista pártvezető, kancellár, 1934–45-ben államfő, diktátor
1893 Joan Miró katalán nemzetiségű spanyol festő, grafikus, keramikus
1894 Joseph Delteil francia író, költő
1894 Enrico Prampolini olasz futurista festő, szobrász, építész és művészeti író
1899 Thirring Lajos statisztikus, demográfus, fő műve a Magyarország népessége 1869–1949 között
1908 Kovács Béla kisgazdapárti politikus, földművelésügyi miniszter 1945-1946 között
1908 Lionel Hampton amerikai jazz-zongorista, vibrafonművész, dobos
1915 Szeleczky Zita színésznő
1929 Palásti Pál televíziós zenei szerkesztő, a Magyar Televízió örökös tagja
1930 Zsoldos Péter sci-fi-író
1934 Szederkényi Ervin posztumusz József Attila-díjas író, újságíró, 1964–1987 között a Jelenkor című folyóirat főszerkesztője
1938 Tamási Eszter tévébemondó, műsorvezető, színésznő, az MTV posztumusz örökös tagja
1939 Tiboldi Mária Jászai Mari-díjas színésznő, énekesnő
1941 Ryan O’Neal amerikai színész
1943 Bodrossy Attila Ybl Miklós-díjas építészmérnök
1944 Joós László Jászai Mari-díjas színművész
1948 Török László Balázs Béla-díjas fotóművész
1949 Jessica Lange kétszeres Oscar-díjas amerikai színésznő
1951 Dluhopolszky László karikaturista, grafikus, lapszerkesztő
1954 Derzsi János Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész
1955 Dolák-Saly Róbert zenész, humorista, színész
1960 Pusztaszeri Kornél színész
1974 Major Melinda színésznő
1980 Oszter Alexandra színésznő, képzőművész, illusztrátor
1987 Alberti Zsófi színésznő
1988 Widder Kristóf színész, a Mátyás, a sosem volt királyfi főszereplője
Április 20-án halt meg
1314 V. Kelemen, a 195. római pápa
1912 Bram Stoker angol író, a Drakula című horrorregény szerzője
1918 Alexander Girardi osztrák színész, táncos-komikus, jellegzetes szalmakalapját róla nevezték el
1924 Bálint Aladár író, újságíró, kritikus
1979 Diószegi András kétszeres József Attila-díjas irodalomtörténész, író, kritikus
1979 Bezerédy Lajos szobrász
1983 Mezei Mária színésznő, érdemes és kiváló művész
1984 Gálcsiki János színész, szinkronszínész
1992 Benny Hill angol komikus színész, humorista, énekes
1998 Rákosy Gergely József Attila-díjas író
1998 Preisich Gábor Ybl Miklós-díjas építész, akadémikus
2006 Bella István Kossuth-díjas költő
2009 Lászlóffy Aladár Kossuth- és József Attila-díjas romániai magyar költő, író, műfordító és szerkesztő
2018 Avicii svéd zenész, lemezlovas, zenei producer
2024 Mohás Lívia József Attila-díjas író, pszichológus
