Kiállítások, amelyeket még idén látnunk kell

Bolyongó üstökös –  Petőfi Irodalmi Múzeum

Nagyon izgalmas a Petőfi Irodalmi Múzeum frissen nyílt kamarakiállítása, amely a Petőfi-kultusz alakváltozásait vizsgálja. A legjobb, ha a nemrég megújult nagy, állandó Petőfi-kiállítással együtt nézzük, hiszen míg ott épp Petőfi alakját tisztítják meg a különféle rárakódott legendáktól és a valódi arcát próbálják meg előcsalni, addig itt épp a költőt övező kultuszok kereteit ismerjük meg művészeti alkotásokon és a popkultúra tárgyain keresztül. A tárlat kapcsán az egyik kurátorral, Kalla Zsuzsával beszélgettünk. A kiállítás május 1-jéig látható.

Változatok a realizmusra – Munkácsytól Mednyánszkyig – Magyar Nemzeti Galéria

Utoljára 2012-ben rendezték át a budai várban a Munkácsy-teremsor anyagát, azonban azóta sok minden változott a múzeumi gondolkodásban, ezért időszerű lett a 19. század egészét bemutató teremsor utolsó egységét is átgondolni. Ez a kiállítás attól izgalmas, hogy a realista festészet szélesebb skáláját mutatja be, még külföldi művészeket is szerepeltet. A merev monografikus csoportosítás helyett a Munkácsy-életművet ikonikus képei mellett Mednyánszky László, Paál László, Deák Ébner Lajos, Karlovszky Bertalan, Mészöly Géza, August von Pettenkofen, Narcisse Diaz de la Peña, Kernstok Károly és Tornyai János alkotásainak kontextusában értelmezhetjük.

Rubens, Van Dyck és a flamand festészet fénykora – Szépművészeti Múzeum

A kiállítás Rubens művészetének kiemelkedő voltát és az egész korszakra gyakorolt meghatározó, erős hatását tárja elénk. Azért sem érdemes kihagyni, mert igazán jelentős munkák érkeztek erre a 120 művet bemutató tárlatra, többek között a Louvre-ból, az Ermitázsból, a Pradoból, valamint a washingtoni és a londoni National Galleryből is. És azoknak sem lesz csalódás, akik csak Rubens miatt mennek be erre a kiállításra: a flamand művésztől mintegy harminc munka szerepel. Van Dyck pedig több mint egy tucat remekművét tekinthetjük meg. A kiállítás február 16-ig látogatható.

Nádor Katalin: Felület és forma – Capa Központ

Nádor Katalin életműve azért érdekes, mert az Kepes György és Moholy-Nagy László munkásságának folytatásaként is értelmezhető, a nagyközönség azonban kevéssé ismeri ezeket a munkákat. Nádor mintegy harminc éven keresztül fotózta a műtárgyakat a pécsi Janus Pannonius Múzeum számára, azonban ezek a munkák nem pusztán dokumentumok, hanem művészeti alkotások, amelynek középpontjában a fény természete, tér- és formateremtő ereje, valamint a különböző felületek és anyagok milyensége áll. Ezek a munkák adják a gerincét a Capa Központ kiállításának, amelyen a művek egymáshoz való tartozását, rejtett összefüggésrendszerét is elénk tárják. A kiállítás december 8-ig látogatható.

Gerbeaud Emil 1854-1919 – Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

A híres cukrász, csokoládégyár-tulajdonos előtt tisztelgő kiállítás nyílt a Múzeumban, amelyen a Gerbeaud család kincseit is megtekinthetjük. Látható például a Stróbl Alajos Gerbeaud-szobra, századfordulós desszertes dobozok, régi családi fotók is. Igazi csemegéket ígér tehát a konyakos meggy és a macskanyelv meghonosítójára emlékező tárlat. A kiállítás április 5-ig látogatható.

Színészek tetőtől-talpig – Herendi Porcelán Múzeum, Herend

November 30-ig még látogatható a Herendi Porcelán Múzeumban az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet anyagából összeállított kiállítás. Ez egy igazán rendhagyó tárlat, most ugyanis nem nevezetes színházi bemutatók vagy pályaképek állnak a középpontban, hanem a színészlegendák fényképei és személyes relikviái. A fotók között bolyonghatunk: vajon ki az, akit felismerünk a fényképek szereplői közül? Mely nagy színházi pillanatok lenyomatai ezek? Egy letűnt kor életmódja, tárgykultúrája, divata elevenednek meg ezen a kiállításon.

Kucsera Ferenc mártíriuma – Anna Margit Emlékmúzeum, Szentendre

Kucsera Ferenc fontos személy volt a szentendreiek számára: az egyházi pályát választó káplán a papi szolgálat mellett újságot szerkesztett, iskolai hitoktatást végzett. Morális elvei miatt a kommunisták 1919-ben kivégezték. Neki állít emléket a mostani kiállítás, ami azért nagyon izgalmas, mert a káplán relikviái, dokumentumai, plakátjai és fegyverei mellett egy szakrális fényinstallációt is láthatunk, két kortárs műalkotás pedig megidézi a háborút és az erőszakot. A március 29-ig látható kiállításról itt írtunk.

privát – Helmut Newton fotói – Modem, Debrecen

Helmut Newton több volt mint a hagyományos értelemben vett divatfotós. Öt évtizedes munkássága alatt képein keresztül izgalmas és meglepő történeteket osztott meg velünk. A Modem kiállításán divatfotói, aktjai és portréi is láthatók. A kiállított negyvenkét munkán az elegancia, a stílus, a voyeurség kapcsolódik össze a divattal, szépséggel, glamourral. A kiállítás január 26-ig látható.

Ki látott engem? – Lesznai Anna és Zoób Kati találkozása – Cifrapalota, Kecskemét

Páratlanul izgalmas ez a kiállítás is, hiszen a terekben két nagyszerű művész(nő) folytat egymással párbeszédet. Zoób Kati haute couture kollekcióján a Szamárbőr királyfi csodás szimbólumai kelnek életre. A kiállításon megtekinthető ruhák reflektálnak a Lesznai-életmű nagyobb tematikus egységeire. A kiállítás december 22-ig megtekinthető.

Az ablaknál ülő nő és a Festőlegény  – JPM Modern Magyar Képtár, Pécs

Hét ritkán látható Csontváry-festményt mutat be a pécsi Modern Magyar Képtár kamarakiállítása a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből. Ezek a képek majdnem mindegyike a gácsi patika padlásáról kerültek elő és a 30-as években lettek először bemutatva. Látható többek között a Magányos cédrus is. December 31-ig látogatható ez a kiállítás.