Többek között szó esett a levéltár működéséről, arról, hogyan kezdheti meg bárki ? akár saját családfája után is ? a kutatást; a modernizációról, amely a levéltárat is elérte, és főként arról az irányról, mely szerint a levéltárosok ma már nemcsak papír alapon kategorizálják az iratanyagokat, hanem digitális adatbázisokba is rendeznek akár több száz okiratot.

 

131883_830423983697612_6655457528026234536_o


Mi a története a Magyar Nemzeti Levéltárnak?

A levéltár számára nagyon fontos a múlt megőrzése, már csak azért is, mert Magyarország egyik legrégebbi közgyűjteménye, mely tavaly ünnepelte 260. évfordulóját. A rendek 1723-ban határoztak úgy, hogy szükség van egy országos levéltárra, ahová a legfontosabb, a közigazgatásba tartozó iratokat kell elhelyezni, a megvalósulásra azonban 1756-ig várni kellett. Ennek kereteit nagyon szigorúan szabályozták. Ez volt az első olyan modernkori lépés, amely a mai értelemben vett levéltárat létrehozta. Természetesen korábban is voltak uralkodói rendelkezések az iratok megőrzéséről, de ezek általában személyhez kötődtek ? a nádor feladata volt, hogy az ország iratait felügyelje és azokra vigyázzon.

 

Hogyan fejlődött a levéltár állománya és annak épülete?

Az iratanyagok megőrzése és összegyűjtése 1756-tól kezdve indulhatott el szisztematikusan. Később pedig kibővült az irategyüttes, és nemcsak a közigazgatás, hanem a fontos szerepet betöltő nemesi családok iratanyagai is bekerültek a Nemzeti Levéltárba. Korábban nem volt állandó helye a levéltárnak, mindig valahol a Várban, a központi kormányzat mellett működött. A XX. század elején született meg az a döntés, amelyet az I. világháború után Klebelsberg Kunó kultuszminiszter valósított meg, hogy fel kell építeni egy méltó épületet a levéltár számára, így jött létre az az épületegyüttes, ahol most is ülünk. Az építkezés 1913-ban indult el, és 1923-ban tudott beköltözni a levéltár az elkészült komplexumba. Ez kiemelkedő jelentőségű volt Európában is, mert modern eszközökkel, kifejezetten levéltári anyagok megőrzésére készült el a Nemzeti Levéltár épülete.

 

Milyen ritkaságokat őriznek?

Ebben szintén kiemelkedő az Országos Levéltár intézménye európai szempontból is. A legkorábbi iratunk 1109-ből származik: a veszprémvölgyi apácák alapítólevele, amely görög és latin nyelven íródott. Ez rámutat arra is, hogy Magyarország ekkoriban még a görög és a latin kereszténység határán állt. Ami ezenkívül kiemelkedő jelentőségű, az a több mint százezer Mohács előtti oklevél, amelyet őrzünk. Ezek leginkább a nemesi családok irattáraiban maradtak fent, és ezekből ismerjük a Mohács előtti Magyarország történetét. Főként birtokadományozásokról, méltóságok adományozásáról van szó, melyek kapcsán nagyon sokat megtudtunk az ország történetéről. Természetesen kiemelt jelentőségű a törvények eredeti példánya is, például az Aranybulla eredeti, 1222-es változata nem maradt fent, de az 1351-es átiratot eredetiben őrizzük. Nálunk található meg ezek mellett az alapvető, sarkalatos törvények eredeti dokumentumai is, melyek a magyar államot azzá tették, ami.

 

13680341_1131234100283264_5917608109589593230_o

Az iratok bárki számára elérhetőek? Bárki kutathatja azokat?

Ez a levéltár ? ha lehet így mondani ? egyik alaptörvénye. A működéséről szóló törvény is azt szabályozza, hogy minden magyar állampolgárnak joga van bejönnie a levéltárba és teljesen ingyenesen hozzáférnie az anyagokhoz. Természetesen ezeket a nagyon értékes iratokat eredetiben nem tudjuk odaadni senkinek, viszont mindet digitalizáltuk, és így elérhetőek, akár a levéltár honlapján is. A kutatótermekben ugyan még használhatók fényképfelvételek a dokumentumokról, amelyeket még az ?50-es, ?60-as években készítettek, de most már digitális, könnyebben kezelhető formában is elérhetőek.

 

A külföldre sodródott magyar iratok, oklevelek hogyan kerülnek vissza Magyarországra?

Egyik alapfeladatunk az is, hogy azokat az anyagokat, amelyek Magyarország történetéhez kapcsolódnak, megvásároljuk az országon belül. Ha külföldre sodródtak, akkor pedig megpróbáljuk ezeket vagy eredetiben, vagy másolat formájában hazahozni. Most az úgynevezett Rakovszky-okleveleket, a Rakovszky család anyagával kapcsolatos iratanyagokat fogjuk megvásárolni a Magyar Nemzeti Bank segítségével. Jó néhány esetben elsősorban okleveles anyagot vásárol fel a levéltár, és csak ezeket hozza haza külföldről.

 

15235891_1277709362302403_1696967310356775790_o

Magyarország mindig is soknemzetiségű ország volt. A Zrínyiek például horvát család, mégis mi, magyarok is a magunkénak érezzük az örökségüket ? teljesen jogosan ?, és ők is elsősorban magyar családnak tartották magukat. A hasonló, többnemzetiségű családok iratait hogyan osztják fel egymás között a levéltárak?

A fő szabály ezzel kapcsolatban az, hogy ha az adott anyag külföldi levéltárban van, de a magyar történelemhez is kapcsolódik, akkor azt eredetiben nem tudjuk elhozni, csak másolatban. A digitalizálás nagyon fontos célunk, mint ahogy említettem, a Mohács előtti oklevelek is már adatbázis-szerűen a kutatók rendelkezésére állnak. Ezt szélesebb értelemben is alkalmazni kívánjuk, illetve él egy nemzetközi együttműködés is, amely alapján ezeket a külföldön lévő okleveleket digitalizálni tudjuk, és így ebbe az adatbázisba is bekerülnek. Horvátországgal ezzel kapcsolatban nagyon jó az együttműködés, ott az okleveles anyag jelentős részére igaz ez. Romániában éppen most folyik az ilyen típusú okleveles anyag digitalizálása és adatbázisba szervezése a mi szakmai együttműködésünkkel. Ezekben az esetekben tehát csak az a járható út, ha digitális másolat formájában hozzuk haza az iratokat és helyezzük el ebben a virtuális gyűjteményben.

 

Mi az, ami változott mára a levéltár működését tekintve, amitől hatékonyabban működik, mint korábban?

Ami igazán nagy, azt is mondhatom rendszerváltás a levéltár történetében, hogy ma már az elektronikus formában keletkezett iratokkal is kell foglalkoznunk. Ez azt is jelenti, hogy a papíron már meglévő anyagokról digitális változatokat készítünk, és így tesszük ezeket elérhetővé bárki számára. De az is nagy kihívás, hogy ma a közigazgatásban kifejezetten elektronikus formában keletkeznek iratok, és ezekkel is kell dolgoznia a mai kor levéltárosának. Ez pedig teljesen más típusú feladat, mint a latin vagy a görög vagy a más nyelven íródott, jóval régebbi iratanyagok feldolgozása. Ma az a levéltár egyik legfőbb feladata, hogy adatbázisokat készítsen és az elektronikus iratokkal foglalkozzon. Ami pedig talán kevéssé ismert körülmény, hogy a levéltárak élő gyűjtemények, tehát folyamatosan, minden évben gyarapodik az állományuk. Így az is a feladataik közé tartozik, hogy ne csak értékes, múltbéli okleveleket, leveleket vásároljanak fel és őrizzenek meg, hanem a modern kor folyamatosan bővülő iratanyagát is átvegyék és rendszerezzék.

Fischer Viktória

Fotók: Magyar Nemzeti Levéltár Facebook-oldala