A kiállításon a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár gyűjteményéből eredeti Árpád-kori és késő középkori okleveleket láthatnak, és a Gizella-kápolna 13. századi freskó- és kőtöredékei is helyet kaptak. A kiállítás megemlékezik a kezdetekről, nyomon kíséri a magyar királyi Szent Család történetét, bemutatja Szent István, Boldog Gizella, Szent Imre veszprémi kötődéseit, s a püspökség jeles személyiségeit, külön és tematikus rendben azon főpásztorokat, akik szolgálatuk idején a királyné-koronázási jogot gyakorolták.
A Gyűjtemény több királynéi koronázási ajándéktárgyat őriz és mutat be, amelyeket magyar királynék Veszprém püspökeinek ajándékoztak megkoronázásuk alkalmából. Közöttük látható Erzsébet királyné koronázási ajándéka: Ranolder János pásztorbotja és miseruha-garnitúrája és a Magyar Koronázási Palást 1867-ben készült bécsi másolata, valamint egy míves bécsi ötvösműhelyben készült pásztorbot: Zita királyné koronázási ajándéka.
Porga Gyula polgármester köszöntőjében örömmel szólott arról, hogy Veszprémben ezeréves hagyománya van a Gizella-kultusznak, s hogy a kiállítás ezúttal arról is szól, mitől is a ?királynék városa? Veszprém. Fontos a hagyományőrzés, emelte ki, mert híven szemlélteti azt a személyes kapcsolatot, amely évszázadokon át egy közösség és az ősök emléke között megmaradt, megőrződött. A Gizella Napok programsorozata is (melyet immár 23. alkalommal rendez meg a város) ennek lenyomata: egyrészt felmutatja újra és újra azt a történelmi örökséget, amelyre a város büszke, másrészt megmutatja a szűkebb és tágabb pátriának azt a közösséget is, amely őrzi örökségét, s amely a történelmi falak között jókedvűen és befogadó természetűen éli mindennapjait.
Mátyás király koronázásának 550. évfordulója alkalmából kamaratárlaton mutatja be a Gyűjtemény Vetési Albert, Mátyás vezető diplomata püspökének életútját. Rainer Pál régész, történész méltatva a tárlatot, kiemelte, hogy Vetési Albert 14 alkalommal járt külországban különféle diplomáciai küldetésben, melyek elsősorban politikai jellegűek voltak, több alkalommal a török elleni hadjáratokhoz kért pénzügyi támogatást. Vetésihez, Veszprém egykori püspökéhez, akinek sírja a várban, a Szent György-kápolnában található, a város oly módon is kötődik, hogy a rendszerváltás hajnalán a nevével egy gimnázium is alakult a megyeszékhelyen. A Gyűjtemény igazgatója idézte Gutheil Jenő történész szavait, miszerint Mátyás király uralkodói nagyságát mutatja az a kiválóság, amivel embereit nem származásuk, hanem tehetségük alapján válogatta meg,
Márkusné Vörös Hajnalka főlevéltáros, történész a másik új kamaratárlat kapcsán (Esterházyak Isten és a haza szolgálatában) az Esterházyak történelmi és regionális jelentőségét elemezte. A híres történelmi családnak fontos, meghatározó szerepe volt a 18. században a nemzeti hagyományok és a keresztény örökség megerősítésében, az újrakezdés és hagyományok őrzésének törekvésében. A legnagyobb főméltóságokat viselték, a 17. századtól kezdve nádorokat, országbírókat, horvát bánokat, püspököket és egy érseket, illetve hercegprímást adtak az országnak. Az egyház és a közigazgatás, a gazdaság újjászervezésében is fontos szerepet játszottak. Veszprémben meghatározó személy volt Esterházy Imre püspök, akinek a nevéhez fűződik Mária Terézia megkoronázása. A kamarakiállítás azokkal a barokk kori püspökökkel is foglalkozik, akik a 18. századi barokk Veszprém épített és szellemi kultúráját megalkották.
Az egyházmegyéből, Veszprém városából, illetve a várhegyről származó kőfaragványok ? középkori építészeti tagozatok, sírkőtöredék, keresztelő medence és barokk oltár-, illetve szobortöredékek ? találhatók a Gyűjtemény kőtárának felújított kiállításán. A felújított kiállítási koncepció Simon Anna művészettörténész munkája.
Végezetül Czédly Mónika divattervező szólt az Érseki Palotában és a Múzeumban látható kiállításon szereplő Erzsébet királyné ? ruharekonstrukciókról.
A tárlatok 2014. október 31-ig látogathatók.
