Kisfaludy halotti maszkja a halhatatlanság lenyomata

A Magyar Tudományos Akadémia megalapításának 200. évfordulója alkalmából nyílt meg a Magyar Nemzeti Múzeumban a Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia. című kiállítás (amiről mi is írtunk – a szerk.) című kiállítás, amely a hazai tudomány fejlődésének jelentős mérföldköveit mutatja be. A tárlat egyik legmegrázóbb és legfontosabb darabja Kisfaludy Károly halotti maszkja, egy olyan tárgy, amely egyszerre idézi fel a halandóság rideg valóságát és az emlékezés emberi igényét.

Kisfaludy Károly 1788. február 5-én született Téten, művelt és tehetős nemesi család nyolcadik, utolsó gyermekeként. Édesanyja szülés közben elhunyt, és ez a tragédia meghatározta a családi viszonyokat: édesapja sohasem tudott megbékélni a fiával. Bátyja, Kisfaludy Sándor, már befutott költőként élte életét, ám Károly sokáig kereste helyét a világban. Tanulmányait a győri bencéseknél kezdte, de fegyelmezetlensége miatt eltanácsolták. Katonai pályára lépett, részt vett a napóleoni háborúkban, de 1811-ben főhadnagyi rangban kilépett a császári hadseregből, döntését apja kitagadással jutalmazta.

Ezt követően Bécsben próbálkozott festőként, de az akadémiai tanulmányokat nem tudta befejezni. Azonban ekkor került kapcsolatba a romantikus művészet irányzataival, és érdeklődése egyre inkább a színház, az irodalom felé fordult. 1817-től Pesten élt, ahol hamarosan termékeny és sokoldalú szerzőként vált ismertté: költeményei, elbeszélései, történelmi drámái és vígjátékai is megjelentek és sikerrel szerepeltek a színpadokon. Legnépszerűbb vígjátékai – A kérők, Csalódások, A pártütők – máig fontos részei a magyar színjátszás történetének.

Az Auróra köré szerveződő irodalmi közösség tagjai számára Kisfaludy nemcsak példakép, hanem személyes mentor is volt. 

A romantikus dráma mellett Kisfaludy költészete is figyelemre méltó. Hazafias elégiája, a Mohács, klasszikus darab lett, amely Kodály Zoltánt és más zeneszerzőket is megihletett. Szerelmi verseiben – például az Alkonyi dalban – a romantika érzékenysége és zenei ritmikája ötvöződik. A népköltészet és balladák iránti érdeklődése már előrevetítette Petőfi és Arany költészetének világát. Legismertebb népies verse, a Szülőföldem szép határa Siklós Albert megzenésítésében vált népdallá, és közismert műfaji minta lett.

Kisfaludy életének második felét már Pesten töltötte, irodalomból élt, de egészségét súlyosan megtörte a fiatalkori nélkülözés: tüdőbajban szenvedett, amely 1830. november 21-én végül halálához vezetett. Halála nemcsak személyes veszteség volt, hanem korszakhatár is: lezárult a magyar romantika első, útkereső szakasza, és megkezdődött az a nemzedéki váltás, amelyet már tanítványai – elsősorban Vörösmarty – vittek tovább.

A halotti maszk hűen megőrzi annak a fiatalon elhunyt alkotónak az arcvonásait, aki szellemi frissességével és közösségteremtő erejével nemzedékeket ösztönzött. Kisfaludy Károly halála után műveinek jövedelméből emlékszobrot állítottak a Múzeumkertben, az Akadémia épületében és a győri Sétatéren. A fennmaradó összeget egy új irodalmi intézmény alapítására fordították: így jött létre 1836-ban a Kisfaludy Társaság, amely 1841-től kezdve a magyar szépirodalom támogatásával és az irodalmi ízlés formálásával vált a hazai kulturális élet meghatározó szereplőjévé.

A Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia. című kiállítás 2025. október 26-ig látogatható a Magyar Nemzeti Múzeumban.