Kisvárdai képeslapok 5.

Egyéb


FIMA_POSZT_20080606013_Yvonne.jpg
Yvonne

E héten (amióta a fesztiválon leledzem) számomra ez a produkció volt a legmeggyőzőbb, s ahogy tapasztalom, ez általános vélemény. Zsámbéki a POSZT ismeretében annak is hangot adott, nem tartja helyénvalónak, hogy a szakmai tanácskozáson megfellebbezhetetlen, kivált lefejező ítéletet nyilatkoztassanak ki a versenyelőadásokról. Hiszen őszinte beszélgetésre jöttünk össze és nem kivégzésre. A zsűritag Alföldi Róbert, Eszenyi Enikő, Horváth Péter ugyancsak a rendező (és nem mellesleg, a színész) szemével látja és elemzi az Yvonne egy-egy mozzanatát, a színészek játékának hitelességét. Tanulságos gondolatokat osztanak meg a szakmával; talán ez az, ami a határon túli művészeket leginkább továbbgondolásra ösztönzi. S ezen a délelőttön azt sem mondhatják, hogy bárkit is durván "kinyírtak" volna. Még azok sem, akiket csakugyan erős - jogos - elmarasztalás ért: a marosvásárhelyi Yorick Stúdió Paravarieté című előadásának művészei.   


FIMA_POSZT_20080607023_LoveandMoney.jpg
Love and Money

A nap első produkciója, Line Kutzon Közeleg az idő című színjátéka délután háromkor kezdődik a Rákóczi szakközépiskola termében, hogy utána nehezen választhassunk a sűrű egymás után következő, időben egymást metsző produkciók között. A dán szerző agyonhúzott, szerkezetében megbontott, amúgy "trendiként" futtatott darabjában, a magyarországi (Új Színház) bemutatóhoz képest, a szerzői klisék szúrtak leginkább szemet, a temesvári színészeknek tere sem volt karaktereket fölmutatni. Még jobban bosszantotta a hivatásos nézőt a sémákra egyszerűsített, redukált írói és színpadi nyelven, redukált rendezői szemléletben fogant Love and Money (Dennis Kelly) a Székelyudvarhelyi Nézőpont Színház közhely-kollekció produkciójában. E-mail-szerelem, "menedzser-életfilozófia" sablonokban elbeszélve - hát ez az, ami a legfelszínesebb társadalmi rajzot kínálja a nézőnek. Ilyenkor föltesszük magunknak a kérdést: miért érzi szükségét az effajta darab színrevitelének egy székelyudvarhelyi társulat abban a miliőben? Félő, hogy ez az áldatlan-álságos, kortárs életünket banalitásokban megjelenítő, sablonos témákat színre röpítő tendencia eluralja az egészséges "végeket" is. Az is fölvetődik persze, miért válogatták be ezeket a kisvárdai fesztiválra?

Berzenkedtem sajnos a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház  Urbán András Társulatának Urbi et Orbi-előadásától is. Hiába a Pilinszkyre való hivatkozás, az ő szakrális szövegéből való kiindulás, a rendezői cél és eszköz (s egyszersmind, a brutális "kibeszélő-show-s" manipuláció megjelenítése, mint téma) - így, "egy az egyben" önmagát kioltó színpadi manipulációnak hatott.
Egybeesés okán nem láthattam az újvidékiek Rocky Horror Show-ját, de úgy tetszik, a fesztivál pénteki napja feketének bizonyult. Szerencse, hogy előtte, utána volt részünk élményekben is.