Már gyermekkorában előadóművésznek készült, tehetsége korán megmutatkozott. A budapesti Állami Balettintézetben Nádasi Marcella és Merényi Zsuzsa tanítványaként tizenhét évesen harmadik helyezést ért el az 1970-es várnai balettversenyen, végzése után a leningrádi Vaganova Akadémia növendékeként fejlesztette tánctudását.
Nádasi Marcella így jellemezte őt egészen fiatalon: „Úgy vigyázzatok Ildikóra, mint a szemetek világára, mert ilyen fizikai adottságokkal rendelkező gyerekkel még nemigen találkoztam.”
1972-ben szerződött a Magyar Állami Operaházhoz, ahol A rosszul őrzött lány előadásában lépett először színpadra az Erkel Színházban. Egy évvel később a váratlanul sérülést szenvedett Kun Zsuzsát helyettesítve Dózsa Imrével táncolhatott a Don Quijotéban, 1974-ben az Operaház magántáncosa lett. Már pályafutása elején felfigyeltek rá külföldön, 1976-ban Várnában egy nemzetközi balettversenyen Keveházi Gáborral harmadik helyezést ért el. Az 1970-es években több alkalommal fellépett a Távol-Keleten (Japánban, Dél-Koreában, Tajvanon, Hongkongban), Észak-Amerikában, a ’90-es évektől számos külföldi vendégszereplése volt Európában és a tengerentúlon is. 1981–1985 között a bécsi közönség a Staatsoper színpadán láthatta rendszeresen, akkor dolgozott együtt Rudolf Nurejevvel is. 1989-ben Stockholmba hívták vezető szólótáncosnak, ugyanebben az évben nevezték ki a Magyar Állami Operaház balettegyüttese művészeti igazgatójának, a posztot 1991-ig töltötte be, 1993 és 2010 között a Világsztárok balettgála szervezője volt.
Pongor Ildikót generációjának egyik legkiválóbb művészeként tartják számon.
Kimagasló technikai tudásával, rendkívüli temperamentumával kiemelkedőt alkotott nemcsak a klasszikus, hanem a modern balettben is, művészi karrierjét sérülései (csontrepedések, ínszalagszakadások) sem törték meg. Két házasságából három gyermeke született.
Táncosként dolgozott együtt az orosz Vlagyimir Vasziljev, az orosz-amerikai George Balanchine, Jirí Kylián cseh koreográfussal, a kortárs balett kimagasló egyéniségével, a francia táncos-koreográfus Maurice Béjart-tal, sokszor volt partnere Dózsa Imrének, Havas Ferencnek és táncolhatott Fülöp Viktorral A csodálatos mandarinban. Főszerepek egész sorában bizonyította tehetségét, nyújtott prímabalerinaként emlékezetes alakításokat többek között A hattyúk tava, a Giselle, a Spartacus, a Sylvia, a Coppélia, A cédrus, a Csipkerózsika, a Cristoforo, a Zorba című balettdarabokban és A próba című rockbalettben. A magyar művészek közül legtöbbször Harangozó Gyula, Seregi László, Markó Iván koreográfiát keltette életre.
Egy alkalommal így nyilatkozott: „Összes szépségével és gyötrelmével nagy örömet jelent a hivatásom. Ha nem fizetnének, csak enni adnának, akkor is ezt csinálnám.”
1978-ban elnyerte a Dance & Dancers című londoni szakfolyóirattól Az év táncosnője címet. Művészi teljesítményét 1978-ban Liszt Ferenc-díjjal ismerték el, 1982-ben érdemes, 1990-ben kiváló művész lett, 1985-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 1996 óta az Operaház örökös tagja. 2001-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést vehette át a klasszikus balettrepertoár legfőbb szerepeinek magas művészi színvonalú, nemzetközileg is elismert, maradandó élményt nyújtó megformálásáért. 2003-ban, amikor elérte az 50 éves korhatárt, az elsők között érdemelte ki az Operaház Mesterművésze díjat, amelyet a kimagasló művészeti tevékenységért és a magyar operakultúra szolgálatáért adományoznak. 2006-ban a közönség szavazatai alapján bekerült a Halhatatlanok Társulatának tagjai közé.
Pongor Ildikó 52 éves korában búcsút intett a színpadnak, azóta gyakorlat- és próbavezető balettmesterként segíti a balettegyüttes és a szólisták felkészülését.
A Magyar Nemzeti Balett számos produkciójának (felújított Don Quijote, A hattyúk tava, Laurencia) létrejöttében szerzett érdemeket.
Hetvenedik születésnapján a legnépszerűbb klasszikusokból összeállított gálaműsorral köszöntik a Magyar Állami Operaházban. Az esten Pongor Ildikó színpadi beszélgetésen vesz részt meglepetésvendégekkel. A műsor első felében részletek láthatók Seregi László Sparatacus-, Wayne Eagling és Solymosi Tamás A diótörő-, valamint Michael Messerer Petipa, Gorszkij és Golejzovszkij nyomán készült Don Quijote-koreográfiájából a Magyar Nemzeti Balett művészei – Tanykpayeva Aliya és Leblanc Gergely, Takamori Miyu és Morimoto Ryosuke, valamint Melnyik Tatyjana és Kiyota Motomi – előadásában. Az est második részében Rudi van Dantzig és Toer van Schayk A hattyúk tava című koreográfiájának palotajelenét láthatja a közönség. A főbb szerepeket Beck Maria (Odile), Balázsi Gergő Ármin, a 2022/2023-as évad Étoile-ja (Siegfried), Kekalo Iurii (Rothbart), Cottonaro Gaetano (Alexander) és Szirb György (von Rasposen) alakítják, közreműködnek a Magyar Nemzeti Balett tánckari művészei. A koreográfiákat Solymosi Tamás balettigazgató, valamint Mirzoyan Albert, Balaban Cristina és Szirb György balettmesterek betanításában láthatja a közönség. Az esten közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara Thomas Herzog vezényletével.
További részletek itt találhatók.
