Klímaváltozás okozta egyes ókori egyiptomi települések pusztulását

Egyiptomi települések néptelenedtek el a klímaváltozás miatt a késő római korban – állapította meg egy svájci tanulmány.

A Nílus-forrásvidéki monszunesők elmaradása okozta a
népek elvándorlását és egész települések pusztulását a késő római birodalom
Egyiptom provinciájában. A települések hanyatlását a Bázeli Egyetem
ókortörténésze, Sabine R. Huebner elsőként vetette össze környezeti adatokkal.

A Kairótól mintegy 130 kilométerre délre elterülő,
oázisszerű Fajjúm régió volt a római birodalom éléstára. A Kr. u. 3. században
azonban a korábban virágzó települések jó része hanyatlani kezdett, majd el is
néptelenedtek. Ásatások és korabeli, papiruszra írt források tanúsága szerint
az öntözéses földművelés összeomlása lehetett a kivándorlás oka.

Azt is dokumentálták, hogyan próbáltak a földművesek
alkalmazkodni a szárazsághoz és az elsivatagosodáshoz többek között a
mezőgazdasági gyakorlat változtatásával.

A folyamatokat a környezeti változás indította el. A
meglévő éghajlati adatok alapján az Etióp-magasföldön, a Nílus forrásvidékén
hirtelen és tartósan meggyengültek a monszunesők, ennek eredményeként csökkent
a nyári áradások szintje a folyamon. Erre a Nílus-delta, Fajjúm és az
Etióp-magasföld geológiai üledékeiben is találtak bizonyítékot.

Kr. u. 266 körül erőteljes trópusi vulkánkitörés is
végbement, ami a következő évben a Nílus átlagszint alatti áradását idézte elő,
ezért feltételezhető, hogy ennek is szerepe volt az elnéptelenedésben.

 A 3. században
az egész római birodalmat válságok sújtották, amelyekről Egyiptom provinciában
több mint 26 ezer, jó állapotban fennmaradt papirusztekercs írásai is
beszélnek. A Fajjúm régióban olyan lakosokról szólnak, akik gabonáról
szőlőtermesztésre vagy juhtenyésztésre váltottak a vízhiány miatt. Mások
vízlopással vádolták a szomszédaikat, vagy adóenyhítésért folyamodtak a római
hatósághoz.

A késő ókori klímaváltozást – a maival ellentétben –
nem az ember, hanem természetes ingadozások okozták.

 „A jelenlegihez hasonlóan a hatása nem volt mindenütt ugyanolyan. Noha a sivatag peremén élőket az aszály elűzte otthonaikból, más területek valójában jól jártak az elhagyott falvak népének bevándorlásával" – magyarázta Huebner.

Fotó forrása: Pixy.org