A megemlékezésen Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója elmondta, hogy a NÖRI mint a Fiumei úti sírkert fenntartója Pest és Buda egyesítésének 150. és Klösz György halálának 110. évfordulóját összekapcsolva a fényképész képein keresztül mutatja meg a főváros születésének pillanatait. Hozzátette: a főváros születésének 150. évfordulója nem csak Klösz fotói miatt kapcsolódik a Fiumei úti sírkerthez.
Itt nyugszik több jelentős polgármester, köztük Ráth Károly, Gerlóczy Károly és Kammermayer Károly. Emellett több, a főváros arculatát meghatározó építész, Hauszmann Alajos, Steindl Imre, Ybl Miklós és Alpár Ignác földi maradványainak is otthont ad a nemzeti emlékhely, de jelentős közszobrokat alkotó művészek, köztük Zala György és Strobl Alajos sírja is itt található.
A főigazgató beszédében hangsúlyozta, hogy Klösz György halálának évfordulójára nem csak a kiállítással emlékeznek. A Miniszterelnökség támogatásával, a Nemzeti Sírkert felújítási programja keretében közel kétmillió forintból újították fel a fényképész síremlékét, amelynek az eddig hiányzó váza díszítőeleme is visszakerült a helyére Jánossy László, Klösz György ükunokájának köszönhetően.
A kiállítás megszervezésében Budapest Főváros Levéltára is részt vett, a képeket pedig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye bocsátotta rendelkezésre – tette hozzá Móczár Gábor.
Jánossy az ünnepségen arról beszélt, hogy a Darmstadtban született fényképész „szívvel-lélekkel” magyarrá vált, és boldog volt, ha magyarul beszéltek vele. Kortársai szerint kolerikus természetű és hihetetlen munkabírású ember volt. Emlékeztetett, hogy Budapesten Klösz György építette az első vízmeghajtású hidraulikus liftet Kossuth Lajos utcai fotóműterméhez. Elmondása szerint üknagyapjának két emléktáblája is megtalálható Budapesten: az egyik bronz emléktáblát 1986-ban állították, és a Ferenciek tere metróállomás folyosójának falán látható, a másik pedig fotóműterménél.
Kenyeres István, Budapest Főváros Levéltárának főigazgatója felidézte, hogy Klösz György első pesti évei során főleg portréfotózással foglalkozott, de az 1870-es évek elején megkezdett munkájával örökre beírta magát Budapest történetébe mint az egyesített főváros századfordulós arculatának egyik legfontosabb és talán leghíresebb képi megörökítője.
Hozzátette: az 1870-es évektől következetesen fényképezte az épülő, eltűnő, átalakuló és minden újabb lépéssel világvárossá váló Budapestet. Klösz képei készítése során a hitelesség és az archiválási szándék vezérelte: legfontosabb célja az akkori városkép hű megörökítése volt – hangsúlyozta a főigazgató.
Elmondta, hogy a kiállításon látható fényképek töredékét képezik annak a hagyatéknak, amelyet Klösz György hagyott az utókorra. A fiával, Pállal létrehozott vállalatot 1948-ban államosították, ennek köszönhetően került a levéltárba az 1960-as években a cég iratanyaga és 14 fénykép-mintaalbum, amelyekben 2026 darab fotó található: ezek közül 1100 örökítette meg Budapestet és a főváros eseményeit 1873 és 1913 között. Az albumokat több mint húsz éve digitalizálták.
Az október végéig látogatható kiállításnak az eredeti állapotába visszaállított síremlék melletti terület ad helyet.
Klösz György 1890 körül készült felvétele a Fiumei Úti Sírkertben álló Batthyány Lajos mauzóleumról. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára
